Kereskedelmi nevén: csontvázpók. Ez a lábain lévő, hosszanti irányban futó fehér vonalaknak köszönhető. Kétségtelenül gyönyörű szép madárpók, mely igen érdekes magatartást mutat fel terráriumban. Rendszertani hovatartozása még nincs egészen letisztázva.

Taxonómia:

mf murinus (Walckenaer, 1837) *....................Brazil
Mygale murina Walckenaer, 1837: 220 (Df).
E. m. Simon, 1892a: 155.
Santaremia pococki F. O. P.-Cambridge, 1896: 746, pl. 33, f. 8-9, 13, pl. 34, f. 20, pl. 35, f. 12 (Df).
E. m. Mello-Leitão, 1923a: 316.
E. m. Lucas, Silva & Bertani, 1991: 246, f. 1-4 (Dm).
E. m. Schmidt, 1993d: 104, f. 322-325 (mf).
E. m. Peters, 2003: 169, f. 672 (f).

Etimológia:

Ephebopus - görög, éphebos = fiatal + ho pús = a talp > fiatal lábú, könnyed

murinus - latin = egérszerű

Magyarázat: Igen érdekes az elnevezése ennek a póknak, a könnyed mozgást talán ennek a fajnak a gyors mozgására érthették, hogy miért egérszerű, az számomra még nem világos. Talán a lakóürege lehet erre a magyarázat.

Élőhely:

Ephebopus murinus eddig Francia Guyana-ban és Brazília északi részén volt található.

Sajnos nagyon sok erdőt leégettek, az emberek terjeszkednek, ezzel elpusztítva az ottani élővilágot. A párás esőerdők nedves talajába ásnak mély lakóüreget, amit hálóval szőnek ki, és a bejáratot is körbeszövik, tipikus Ephebopus szokás szerint. Emiatt a tölcsérháló miatt, valamint a testfelépítésük (hatalmas "papucsok") miatt eleinte a fánlakó pókok közé sorolták. A hálójuk vízálló, jobban mondva lepereg róla a víz, akárcsak az Avicularia fajoké, ezért is szövik körbe a bejáratuk körül a talajt. Napközben meleg az idő és magas páratartalom uralkodik (~28°C és 80%).

Elterjedési térkép:



Cayenne (Francia Guyana) meterológiai mérőállomáson a következő éves átlagokat lehet tapasztalni:

Max. hőmérséklet: 34,6 °C
Min. hőmérséklet: 17,2 °C
Napsütéses órák száma (naponta): 6,0 h
Relatív páratartalom: 86%
Csapadékos napok (évente): 232
Csapadék mm-ben: 3675 mm

Tartási körülmények:

Terráriumi tartás esetén elegendő egy 20x20 (esetleg 30x30) centi alapú terrárium, melyben biztosítsunk elegendő talajt az ásásra (legalább 10-15 cm, de inkább több), ugyanis ezek a pókok fogságban mély üregeket ásnak. Ajánlom a speciális "Haplopelma" terkókat, melyeket szinte szinültig lehet tölteni földdel.

Az ideális hőmérséklet, amin érdemes a jószágokat tartani, az 22-25°C. A földet tartsuk nedvesen, ne hagyjuk kiszáradni, ezzel is biztosíthatjuk a 80% körüli relatív páratartalmat. Ha néha felöntjük a földet, mindenképpen ügyeljünk arra is, hogy a terrárium/doboz alján is legyenek szellőzésre szolgáló rések, ezeken keresztül tud lefolyni a felgyülemlett víz. Ennél a fajnál nem szükséges itatótál, csak ügyeljünk arra, hogy a föld nedves maradjon.

Nem tartozik a szelíd pókok közé, de agresszívnek sem mondható, csak végszükség esetén mar. A legkisebb rezgésre, zavarásra gyorsan visszahúzodik lakóhelyére. Mint újvilági faj, Ephebopus murinus szintén rendelkezik csalánozószőrökkel, azzal a számottevő különbséggel, hogy ezek a szőrök nem a madárpók utótestén, hanem a tapogatólábain vannak! Ha azt látjuk, hogy a tapogatólábaival "dobol" a földön, olyankor azokat dörzsöli le, ha úgy érzi, szükség van rá.

Táplálék:

A szokásos táplálékállatokat elfogadják, nem kell őket nógatni. A legtermészetesebb táplálékuk talán a csótányok lehetnek, de nem ódzkodnak a felkínált napos egértől sem. Pillanatnyilag két nőstényem van, és ezeknek jó étvágyuk van. Előfordult az adult nőstényemmel, hogy a bedobott tücsköt nem kapta el egyből, de másnapra mégis megette.

Tenyésztés:

Sajnos a szakirodalomban nem lehet igazán adatokat találni ennek a fajnak a szaporításáról, de az interneten egyre többen osztják meg tudásukat.

Nagy szerencsémre egy ismerősömnek volt egy adult híme, a nőstényem pedig pont ideális időben vedlett le. A nőstény a vedlés után folyamatosan vett magához táplálékot, de nem vittem túlzásba az etetését.

A hím, mikor hozzám került, igen védekezően viselkedett, a doboz kinyitására, enyhe piszkálására azonnal támadó állásba lendült, ezzel is mutatva, hogy nem kedvel annyira. Gondoltam a nősténynek jobban fog örülni, ezért be is engedtem a nőstény dobozába. Kisebb felfedezőút után a nőstény hálójához ért, és azonnal elkezdte az előjátékot, ami abból állt, hogy egész testében beremegett. A nőstény ezt érzékelve kíváncsian kijött az üregéből, és a hím vibrálására, dobolással válaszolt. Az egész előjáték, kisebb-nagyobb helyváltoztatásokkal járt, és körülbelül 15 percig tartott, mikor is a hím megfelelő pozícióba, közelebb kerülve a nőstényhez, a lábaival végigsimított a nőstény lábain, majd a tibiális sarkantyúkkal megfelelő távolságon tartva a csáprágóit mutogató nőstényt, bevezette a bulbusait a nőstény ivarnyílásába, majd "brutális" módon magához húzta a nőstényt és gyorsan elváltak. A nőstény azonnal visszavonult az üregébe, a hím pedig elkezdte tisztogatni a bulbusait.


Érdekességek:

Ephebopus murinus-nak létezik még két "változata". Az ún. "Big Forest Form", a szokásosnál nagyobbra megnövő változata. Továbbá létezik egy sötét változata is a csontvázpóknak, ami nagyon szépen néz ki. Sokkal sötétebb, csillogó fekete szőre van, valamint az előtest páncélja is fekete.

Szintén érdekességnek mondható, hogy annak ellenére, hogy Ephebopus murinus talajlakó, az Aviculariinae alcsaládba sorolták.