Ez a viszonylag kisnövésű Avicularia faj szép színezete miatt kedvelt, sajnos azonban még mindig ritkaságnak számít az itthoni terráriumokban. Szaporítása sem könnyű, és nagyon kevés szaporulatra számíthatunk. Továbbá megnehezíti a hímek rövid élettartama a tenyésztését.

Élőhely: Ez a csodálatosan szép Avicularia faj Venezuela esőerdőiben él, és fák üregeiben, ill. növények levelei között csínálja erős hálóját. Véleményem szerint nem tartozik a legaktívabb fajok közé, búvóhelyükről csak éjszakánként jönnek elő, akkor sem túlságosan eltávolodva hálójuktól.

Tartási körülmények: Nappal igen meleg hőmérsékletekre lehet számítani, valamint magas páratartalomra. Terráriumban 25-28 °C között legyen a hőmérséklet, éjszakára a 20-22 °C-os hőmérséklet lecsökkenés biztosítja állatunk közérzetének javítását. A páratartalmat szintén tartsuk magason (75-80%), itatótálból többször láttam már az állataimat inni, szóval lehetőség szerint nem mellőzzük. Ha nincs rá más lehetőség, akkor a lakóhálójuk kis részét permetezzük be vízzel.

Mivel Avicularia minatrix igen kis nővésű faj (az én legnagyobb adult nőstényem is csak megközelítőleg 7 centis lábterpeszű), bőven elegendő neki a 20x20 centi alapú terrárium, mely legyen 30 cm magas. Az ilyen kicsi méretű terráriumot is szépen be lehet rendezni ágakkal, ill. növényekkel, állatunk meg fogja hálálni.

Nagyon szelíd fajról van szó, soha nem láttam még támadóállásban, az egyetlen védekezési módszere, az ürülékének igen pontos "lövése". Ha erre készül, szépen megemeli a potrohát, olyankor jobb nem mögötte tartózkodni! ~;)) Avicularia minatrix ugyanúgy rendelkezik a potrohán lévő csalánozószőrökkel, mint a többi Avicularia faj. De ezeket soha nem dörzsöli le.

Táplálék: A saját állataim nem tartoznak a legjobb evők közé, ugyanis nem mindig fogadják el a felkínált eleséget, de egyébként elfogadják, az olykor maguknál nagyobb táplálékot is. Mivel kistestű pókról van szó, csak tücskökkel, lisztkukacokkal, valamint molylepkékkel etessük. Sáskát, vagy csótányt nem érdemes talán, vagy, ha mégis, akkor azok legyenek kisebbek. Egérrel véleményem szerint nem is érdemes próbálkozni.

Tenyésztés: Avicularia minatrix sajnos nagyon ritkán tenyésztett egyed, még mindig túl gyakran zsákmányolják ki a természetet az importőrök és így a kereskedelemben található nagyobb állatok szinte 100%-os biztossággal vadonbefogott állatok.

Sok információ nem állt rendelkezésemre, mikor ennek a fajnak a tenyésztésével meg akartam próbálkozni, "félelmemhez" az is hozzájárult, hogy ez volt az első pároztatásom. Különböző fórumokban körbekérdezősködtem, de sok hasznos dolgot nem tudtam meg.

Mikor megérkezett az adult hímem, nem teketóriáztam tovább, 1-2 nap után beraktam a hímet a nőstény terráriumába. Egyből a nőstény közelébe raktam, minek köszönhetően nem kellett sokat keresgélnie "barátunknak". Ahogyan hozzáért a nőstény hálójához, elkezdett remegni, dobolni és közben előre-hátra mozgott a faágon, néha megérintve a nőstény hálóját. A nőstény természetesen válaszolt, de nem nagyon volt hajlandó segítség nélkül kijönni, úgyhogy úgy döntöttem, eltávolitok egy-két tereptárgyat, valamint nyitok egy rést a nőstény hálóján. Amin aztán szerencsére ki is jött. Maga a kopuláció nem tartott tovább pár percnél, az állatok békésen eltávolodtak egymástól.

Ami ilyen ritkává teszi a piac számára Avicularia minatrix-ot, az az ivarérett hímek nagyon rövid élettartama (ivarérés után, jó tartási feltételek mellett, sem élnek sokkal tovább 6 hétnél), valamint a nőstények is csak 6-8 évig élnek. A másik sajnálatos dolog, ellentétben a Lissek Rezső féle könyvben említett "optimális esetben 150 kicsi születik" kijelentéssel, legjobb esetben is csak maximálisan 50-60 darab petére számíthatunk.

A kikelt bébik színezete már nagyon hasonlít a szülők színezetére, és eltérő a többi Avicularia faj (pl. avicularia, geroldi, metallica, velutina) spiderlingjeinek színezetétől. A bébik kifejezetten jó evők, felnevelésükkel nincsen sok probléma, és merem állítani, hogy az egyik "legrobusztosabb" Avikkal van dolgunk, az elhullási arány igen csekély.

Érdekességek:

Ennek a fajnak a párját, akár több hétig együtt tarthatjuk egy megfelelő nagyságú terráriumban.