Élőhely: Costa Rica-tól Braziliáig
Az Avicularia génusz (Avicularia Lamarck, 1818) még a madárpókok között is igazi különcnek számít. Mind morfológiailag, mind viselkedésre. Természetes élőhelyük a lombkoronában van. Itt szerzik táplálékukat, itt szőnek maguknak fészket és itt is szaporodnak. Táplálékukat főként repülő rovarok teszik ki, ez jórészt lepkékből és kétszárnyúakból (legyek, szúnyogok) áll. De nem ritkán zsákmányolnak kistestű madarakat, mint a híres metszeten egy 'Avi avi' kolibrit fogyaszt. Innen származik az egész csoport neve: Madárpók, Vogelspinnen, Birdspider

A pók tartása:
Az Avicularia avicularia általában könnyen beszerezhető faj. Tartása nem jelent komoly gondot, de azért nem tartozik az igénytelen fajok közé sem. Jól benövényesített toronyterráriumban érzi otthonosan magát. 30x30x40cm-es helyen tartom az Avijaimat. Mivel a lombkoronában él, szüksége van függőleges vízszintes ágakra is. Én a talajt (tőzeg, moha, virágföld) vastag mohapárnákkal borítom be. Bonyolult, elágazó szőlőtőkét teszek be, melyet lapos kőre helyezek, hogy ne érintkezzen állandóan a nyirkos talajjal. A fát úgy állítom be, hogy a vége elérje az egyik felső sarkot, mert így szinte biztos, hogy ide készíti majd a fészkét. Ha nincs bent ilyesmi tereptárgy, általában akkor is valamelyik felső sarokba fog pókunk fészkelni.
A fa mellé szoktam növényt ültetni. Egy konytvirágfélét (a fényképen ez látható) valamilyen Philodendron faj, a könnypálmának (Monstera) rokona amit szinte mindenki ismer (nagy, lukacsos levelű, gyógyszertárak jellegzetes növénye :). Ez a növény is rendelkezik azzal a képességgel, hogy ha elegendő vize van akkor a levelek végén vizcseppek jelennek meg (hogy ez miért jó, később). Magas páratartalom mellett légzőgyökereket növeszt, melyeket ha vízbe lógatunk, átalakulnak felszívógyökérré. Ezzel sok bomlásterméket kivonhat az itatóból.
Itatni ezt a pókot sem szokványos megoldás, mert tálból gyakran nem is tud, ha a függőleges fa tövéhez állítunk egy poharat, akkor abból fejjel lefelé talán fog inni. De az a jó megoldás, ha a tereptárgyakat, jobb esetben a növényt vagy a fészkét 2-3 naponta bepermetezzük friss vízzel. Mivel ez a faj esőerdőkben él, ahol szinte minden nap esik az eső, ezért ezzel esőt szimulálunk. A cseppekből már tud inni, mert a természetben is ezt teszi. Az elöbbiekben emlitett növény azért nagyon jó választás, mert a levelek végén megjelenő vízcseppekből az Aviculariák előszeretettel isznak.
A tartási körülményeknél nagyon fontos megemlíteni a páratartalmat. 70-80 %-os megfelelő neki, de vigyázzunk, mert így is jól szellőző terráriumot szereti, ne felejtsük el, hogy lombkoronában él, olykor 40-60 m magasságban. Ha a terrárium falán kondenzvíz jelenik meg (ott 100 %-os a páratartalom, mert a levegő 100%-ig tellitett vízgőzre nézve), akkor szellőztessük ki a helyét, mert az ilyen fülledt körülményeket csak ideig óráig viseli el. Nappal jó,ha 28°C körül van, viszont éjszaka lesüllyedhet 22 körülire is a hőmérséklet.

Leírása:
A picik egyvedlésesen 1,5-2 cm-esek, jól esznek és kezdetben igen gyorsan nőnek. Etetésnél vigyázzunk, hogy max. akkora táplálékot adjunk nekik, mint pókunk utóteste, inkább többször adjunk keveset. A zsákmányt sokkal, fele idő alatt elfogyasztja, mint a talajlakók általában. Később, mikor már kezd kialakulni a végleges színezetük, táplálkozásuk rapszódikussá válik, vedlések után pár héttel hatalmasakat zabálnak, ilyenkor hetekig elől vannak, később akár hónapokra visszavonulnak fészkükbe. Azért vigyázzunk ezzel, mert előfordul, hogy éjszaka azért kijár vadászni. Ilyenkor lámpaoltás előtt érdemes beetetni. Arra törekszem, hogy olyan rovarokat adjak nekik, amihez hasonlókat természetes élőhelyükön is zsákmányolnak, nyáron gyakran fogok nekik lószúnyogot. A legyekre is előszeretettel vadásznak. De a lényeg, hogy olyan táplálékállatokat adjunk, amik felmásznak a fészek környékére pl.: sáskák, bütykös csótány, s ha jól van berendezve, a tücskök is felmennek. Vedlések előtt hetekre elvonulnak fészkükbe, ilyenkor általában fel is újítják. Rendkívül szelídek, viszont nagyon gyorsak és nagyokat képes szökkenni, úgyhogy ha nyitva van az ajtajuk, fél szemmel mindig ügyeljünk rájuk, mert képes kiugrani. Pároztatás idején szokás több hétig is a párokat együtt tartani.