A mad�rp�k felnevel�se

Egy mad�rp�k kedvel�nek nagyon �rdekes megfigyel�st ny�jt a p�kb�bi fejl�d�se. Megfigyelheti a vedl�seket �s a t�pl�lkoz�st. A kis p�kok t�bb odafigyel�st ig�nyelnek, mint a feln�tt �llatok. Igaz, hogy a kis p�kok felnevel�se komplik�lt, id�rabl� tev�kenys�g, de ugyanakkor t�bb �r�m�t okoz, mint megvenni egy kifejl�d�tt sz�p nagy mad�rp�kot.

Ha mad�rp�k n�st�nyt v�s�rolunk �s az term�keny kokont rak egy id� m�lva �s el�tte nem p�rzott, akkor ne higygy�k, hogy valami k�l�nleges t�rt�nt. Val�sz�n�, hogy vadon befogott n�st�ny volt.


Minden esetben ez a „gyapotlabda”, vagy kokon pet�kkel teli. Ha a pet�k term�kenyek �s a n�st�ny nem eszi meg, �gy 6-9 h�t m�lva kim�sznak az �jsz�l�tt b�bip�kok.

Hogy is kell viselkednie a mad�rp�k �pol�j�nak?

El�sz�r is a kis p�kokat el kell v�lasztani anyjukt�l, mert f�nn�ll a vesz�ly, hogy megeszi �ket. Kedvez� megold�s, ha az anya�llatot rakjuk �t egy m�sik, �jonnan berendezett terr�riumba �s a fiatalokat a r�giben hagyjuk. Rakjuk f�lig tele a b�bip�kos terr�riumot t�zeggel �s moh�val, ekkor a kis p�kok - ha talajlak� faj - �regeket �snak �s nem fognak egym�ssal harcolni.

Az a p�r h�t, am�g egy�tt tartjuk a kis p�kokat, kedvez� megold�sa a felnevel�snek. A b�bip�kok els� k�t vedl�se a kokonon bel�l t�rt�nik �s csak a kikel�s ut�n fognak majd levedleni el�sz�r a kokonon k�v�l, n�h�ny h�t m�lva. Fajok szerint a kokon 30-1200 toj�st, illetve kis p�kot tartalmazhat.

Mint els� eles�get, a kis p�koknak lehet frissen kelt t�csk�t, muslinc�t adni. Ezek az eles�get kaphat�k �llatkeres-ked�sekben. Azzal az el�felt�tellel, hogy folyamatosan etetj�k a fiatal p�kokat �s a terr�riumban a leveg� nedves-s�g tartalma kiel�g�t�, a p�kok m�g n�h�ny h�tig egy�tt lehetnek. Legk�s�bb 4-5 h�t m�lva kell a kis p�kokat egyes�vel k�l�n rakni.

Ez egy viszonylag egyszer�, de id�t rabl� foglalatoss�g, azonban nem ker�lhet� el. A legjobb b�bip�k tart�k a p�k m�ret�hez igazod� plasztik dobozok. A b�bip�k tart� dobozokat k�nnyen beszerezhetj�k m�s teny�szt�kt�l.

Minden kis m�anyag dobozt 2/3 r�szben t�lts�nk fel nedves vermikulittal, a fels� r�szre rakhatunk moh�t, miel�tt a kis p�kokat beletessz�k. Egy egyszer� m�dszer, ha a kis p�kokat egy kisebb m�anyag doboz seg�ts�g�vel fogjuk ki, �gy s�r�l�smentesen rakhatjuk �t. Az ujjunkkal vagy egy toll seg�ts�g�vel terelgess�k �ket.

Ha a leveg� nedvess�g tartalma el�g magas, nem kell vizesed�nyt haszn�lni. De ha egy kisebb darab vatt�t vagy pap�rzsebkend�t minden nap benedves�t�nk, az is j� megold�s.

A fiatalokat naponta etess�k az elfogyasztott t�pl�l�k f�ggv�ny�ben. �gy relat�van probl�mamentes lesz a felneve-l�s, de a sok fiatal felnevel�se el�g sok munk�val j�r. Ez�rt el�bb fontoljuk meg, hogy egy talajlak� mad�rp�k teny�szt�ssel j�r� sok munk�t tudjuk-e v�llalni.

Sok fogs�gban tartott mad�rp�k faj vesz�lyeztetett �llatnak sz�m�t, vagy nemsok�ra ehhez tartozik. Ez�rt is fontos, hogy ezeket a fajokat sikeresen tudjuk ut�n teny�szteni. Felel?�ss�gtud� mad�rp�k kedvel�ink�bb hajlik az ut�nteny�sztett egyedek v�s�rl�s�ra. Ezzel a vadon �l� p�kokat is v�dj�k.

A mad�rp�kok teny�szt�se nagyon j�l vir�gzik �s a nemzetk�zi teny�szprogramok a vesz�lyeztetett fajok fennmarad�s�t szolg�lj�k. �s az j� dolog, ha mi is a felel�ss�gtud� ut�nteny�szt�sre sz�ntuk el magunkat.

Ha biztosak vagyunk, hogy mad�rp�kunk h�m, akkor az ivar�retts�gi vedl�s ut�n n�h�ny h�ttel elkezdi �p�teni spermah�l�j�t. A terr�rium egyik v�dett sark�ba �p�ti kem�ny, vattaszer� h�l�j�t. A h�m az �p�t�s ut�n bem�szik a h�l� al� �s lerakja a sperm�j�t. Ez ut�n felm�szik a h�l�ba �s felt�lti mindk�t bulbus�t sperm�val.
Miut�n v�gzett ezzel a ritu�l�val, a h�l�j�t feld�lja, �sszegy�ri �s egy sarokban hagyja, de - n�ha - el is fogyaszthatja. A kem�ny munka ut�n a h�m rendk�v�l akt�v lesz, befutja az eg�sz terr�riumot, mintha csak a n�st�nyt keresn�. Ekkor, ha lehet legyen a birtokunkban egy ugyanilyen faj�, p�rz�sra alkalmas n�st�ny, vagy egyik ismer�s�nknek.

A legjobb �t a mad�rp�kok p�rosod�s�hoz a k�vetkez�: Biztos�tsuk, hogy mindk�t p�k a p�rz�s el�tt a lehet� legjobb k�r�lm�nyek k�zt legyen tartva. A n�st�ny nagyon j�l t�pl�lt legyen, a p�rosod�s el�tt lakassuk j�l. A kora esti id�pont a legalkalmasabb a p�rz�shoz. Nedves�ts�nk be j�l egy kem�nyebb kartonpap�rt, ennek seg�ts�g�vel sz�t tudjuk v�lasztani az esetleges konfliktusokn�l az �llatokat. A kartonlap m�rete igazodjon a terr�riumhoz. Ezzel a m�dszerrel hamar �s biztons�gosan sz�t tudjuk v�lasztani a p�kokat.


Mindig a h�met rakjuk a n�st�nyhez, sohasem ford�tva. Figyelj�k most mindk�t p�kot. A h�m kezdem�nyez �ltal�ban, de nem mindig. A fajra jellemz�en az el�ls� l�baival, illetve cs�pjaival dobol a talajon. A n�st�ny, ha k�szs�ges, gyakran visszadobol. A h�m eg�sz test�ben elkezd remegni, a potroh�t le-f�l mozgatja. Ez ut�n a h�m a n�st�ny fel� tart.

A n�st�ny a cs�pr�g�it sz�tnyitja �s kitakarja. Ez ut�n a h�m a tibia apophysis�vel megfogja a n�st�ny cs�pr�g�it �s megkezd�dik a p�rz�s. A h�m a bulbus-�t a n�st�ny vulvaj�ba cs�sztatja. A h�met ekkor a n�st�ny nem tudja lemarni, mert a h�m lefogja a n�st�ny m�regkarmait.

A p�rz�s ut�n a h�mnek addig van lehet�s�g elfutni, am�g a n�st�ny nyugodt. Ek�zben lassan elereszti a n�st�nyt �s l�baival a n�st�ny h�ts� r�sz�t simogatja. Ez id� alatt engedi el a n�st�ny cs�pr�g�it. A p�rz�s lez�rult, a h�m igyekszik min�l t�volabb ker�lni a n�st�nyt�l. Ekkor �vatosan vegy�k ki a terr�riumb�l.

A mad�rp�kokn�l el�g egy p�rz�s, de ha megism�tl�dik a p�roztat�s, ez ut�n a h�m sz� egy �jabb spermah�l�t. �mde az �j spermah�l�t nem felt�tlen�l sz�vi a h�m az els� p�rz�s ut�n.

Az itt le�rt p�rz�s ide�lis a mad�rp�kokn�l, de nem t�rt�nik mindig ilyen s�rl�d�smentesen. Megesik, hogy a n�st�ny r�ront a h�mre �s megmarja. Ez ut�n beviszi az �reg�be. Ha ez m�r megt�rt�nt, a h�mnek nincs es�lye. Ezzel az incidenssel teh�t mindig sz�moljunk, m�g akkor is, ha a n�st�ny nyugodtnak t�nik.

N�h�ny mad�rp�k faj n�st�nyei nagyon agressz�vak lehetnek a p�rz�s alatt. P�ld�ul a Brachypelma mesomelas. Ennek a fajnak a h�mjeit a p�rz�s ut�n nagyon gyorsan el kell t�vol�tani a n�st�ny terr�rium�b�l. Nagyon robosztusak az Aphonopelma seemani p�rok is �s nehezen �rintkeznek egym�ssal.

Ennek a fajnak a h�mjei nagyon visszafogottan szoktak viselkedni, holott minden felt�tel adott a p�rz�shoz. Ha berakjuk a h�met a n�st�nyhez, a neh�zs�gek nagyon gyorsan megkezd�dnek, a n�st�ny 90 %-ban k�sz a p�rz�sra, �m a h�m nem mutat hajland�s�got. Ennek a fajnak a h�mjei - mint teny�szpartner - nagyon megb�zhatatlanok.

Az Avicularia avicularia-val ad�dik a p�rz�sn�l tal�n a legkevesebb probl�ma. A Brachypelma smithi is az egy-szer�en p�roztathat� mad�rp�kok k�z� tartozik. Gyakran probl�mamentes a p�rz�suk. A probl�m�k enn�l a fajn�l, hogy a n�st�nyek �retts�get mutatnak, megt�rt�nik a p�rz�s, de ak�r egy �vig is tartogathatj�k a sperm�t, �s csak tavasszal rakj�k le a kokont. Ekkor m�r a sperm�k val�sz�n�leg nem tudj�k megterm�keny�teni a toj�sokat.

Az egyik legb�k�sebb mad�rp�kok k�z� tartozik a Pterinopelma saltator. Ez a mad�rp�k faj val�ban nagyon bar�ts�gos. Ha kivessz�k a terr�riumb�l, ott marad a kez�nkben �s �gy t�nik, hogy nagyon j�l �rzi mag�t. A n�st�nyek a p�rz�s ut�n sokat esznek �s egy id� m�lva elkezdik sz�ni a kokont. Ebbe rakj�k be a toj�saikat, majd lez�rj�k a kokont. A p�rz�s ut�n a kokon k�sz�t�s l�nyegesen k�s�bb t�rt�nik. Csak akkor kell �jra p�roztatni, ha a n�st�ny a p�rz�s ut�n levedlik.
A vedl�sn�l ugyanis az ond�tart�j�t a sperm�val egy�tt levedli. Ezzel a vedl�ssel a n�st�ny ism�t „sz�z”.

Az �gynevezett kokon, amibe a n�st�ny lerakja a toj�sait, �gy n�z ki, mint egy nagyobb vattacsom�. A term�szetben a p�rz�s, a kokonrak�s az �vszakok �s klimatikus viszonyok f�ggv�nye. A terr�riumi tart�sn�l ezek a t�nyez�k nem igaz�n hasonl�ak, mint a mad�rp�kok �l�helyein. A terr�riumban a sz�nlelt klimatikus viszonyok v�ltoztat�s�val befoly�solhat� a kokon �p�t�se �s a kis p�kok kikel�se. J� tudni, hogy a kokon �p�t�se a p�rosod�s ut�n m�g egy �vig is eltarthat.

A betekint�s a f�szekbe gyakran akad�lyozott. �s ha a n�st�ny levedlik, akkor nem tudjuk, hogy val�j�ban rakott-e le kokont �s azt megette, vagy nem is k�sz�tett kokont.

A n�st�ny a fiatal �llatok kib�j�s�ig �rzi a kokont. De �szrevehet�, hogy ha valami nincs rendben, vagy sokat zavarj�k, akkor megeszi a kokont. Amikor v�gre elkezdenek kib�jni a kis p�kok a kokonb�l, akkor rakjuk �t a n�st�nyt egy m�sik terr�riumba. A kokont �vatosan nyissuk sz�t, hogy a t�bbi b�bip�k is ki tudjon j�nni bel�le.