CAROLINA
TEAMED WITH TEACHERS


TARANTULA SPIDERLIG
Gondoz�si �tmutat�

�ltal�nos h�tt�r

A Tarantul�k nagy test?, sz?r�s �llatok (kiv�ve az �vil�gi fajokat ?k ugyanis nem rendelkeznek ut�test sz?rzettel).
Testfel�p�t�s�k k�t r�szb?l �ll: a cephalothroax (anterior end) �s a potrohb�l (abdomen, posterior end).
N�gy p�r l�buk van (j�r�l�b:I, II, III, IV), ezek a cephalothroax-on helyezkednek el.
Az anterior end cephalothroax-�n�l tal�lhat� k�t f�ggel�k ismertebb nev�n pedipalps (tapogat�k). Ezek funkci�jukat tekintve a legfontosabbak az �rz�kel�s�ben (rezg�sek �rz�kel�se), de van m�sodlagos funkci�juk is pl. t�pl�lkoz�s k�zben a t�pl�l�k elfogyaszt�s�nak seg�t�se (ir�ny�t�s, megtart�s), ill. zs�km�nyszerz�sn�l a zs�km�ny�llat tart�zkod�si hely�nek meghat�roz�sa.
V�g�l a fejen tal�lhat� 2 hegyes cs�pr�g� (chelicerae) amely k�t �zb?l �ll �s a m�reganyag befecskendez�s�re ill. az �tel apr�t�s�ra alkalmas, ezen k�v�l m�g seg�ts�g�re van a p�kok t�pl�l�k�nak sz�j ny�l�s�suk ir�ny�ba t�rt�n? mozgat�s�ban.
A kifejlett h�meket k�nny? meghat�rozni a tapogat�jukon tal�lhat� p�rz� sarkanty� azonos�t�s�val (ezen k�v�l term�szetesen egy�b m�s m�dszer is alkalmas erre).

Sok el?nnyel szolg�l ha tarantul�nkat kiskor�ban (b�bip�k) szerezz�k be.
Eg�szen kicsi � ill. 1/8 inch testhossz m�ret�kben igen gyorsan fognak
N�vekedni �s fejl?dni �s id?vel eg�szs�ges �s b�mulatos adult (feln?tt) �latokk� v�lnak.
Amikor hozz�jutsz egy valamilyen faj� spiderling-hez (ez az egyedek �letfejl?d�s�k megnevez�se, teh�t valamilyen fiatal egyedhez) t�j�koz�dj annak �lethossz�r�l. A relat�v v�rhat� �lettartam n?st�nyek eset�n ak�r 6-14 �v is lehet, am�g a h�m egyedek k�r�lbel�l 3-6 �vig �lnek.
Azonban ismert olyan tarantul�k, amik ak�r 30-40 �vig is el�lnek.
Ami�ta ezek az �llatok fogs�gban nevelkednek, tiszt�ban kell lenned azzal, hogy k�nnyen megbetegedhetnek.
Az eg�szs�ges spiderling k�ls? megjelen�se �vatos, figyel? testtart�ssal a test�t kicsivel a f�ld felett tartja.
Szint�n kimutatt�k h a v�dekez? reakci� eset�n az �llat test�t elemelve a talajt�l fenyeget? testtart�st, vesz fel, ha zaklatj�k.
Ilyenkor felemelik els? l�baikat �s felveszik az el?bb eml�tett p�zt.
A kem�ny potroh ill. cephalothroax szint�n jelei az eg�szs�ges �llatnak (j�llakots�gra, eg�szs�ges t�pl�l�kfelv�telr?l tan�skodnak).
Ne tarts k�t p�kot egy helyen, mert az er?sebb egyed meg�lheti a gyeng�bbet.
Sok mad�rp�k �l a term�szetben egy helyen, de �ltal�ban a h�m vesz�lyeztetett �llapotban van ilyenkor (az �sszet?z�sek nagy t�bbs�g�t a n?st�nyek nyerik).


T�pl�l�s

A spiderling-eket t�cs�kkel (di�t�s) ill. gy�m�lcsl�ggyel szok�s etetni (persze nem csak).
Hetente k�tszer aj�nlatos etetni.(term�szetesen nem egy olyan faj l�tezik aminek a napi sz�ks�glete is nagyobb enn�l)
Nem ritka, amikor megijed a pr�d�t�l, ez�rt nem aj�nlatos kis mad�rp�knak nagy �hes t�csk�t adni, mert �ldozatt� v�lhat (ez igaz vedl�sn�l is)
K�nnyen bek�d�s�dhet a terr�rium (doboz stb…) 2-3 naponta, az�rt mert megpr�b�ljuk fenntartani a sz�ks�ges p�ratartalmat.
�ltal�ban megszerzik a sz�ks�ges v�zmennyis�get t�pl�l�kuk elfoly�s�t�s�val.
A nem elfogyasztott t�pl�l�k�llatot illik 3 nap ut�n kivenni.

Vedl�s

Ha a tarantula spiderling, lomh�v� (kevesebbet mozog, ill. van szem el?tt) v�lik ill. meg�ll�st, mutat t�pl�l�k ir�nti fogyaszt�s ig�ny�ben val�sz�n?leg �pp a vedl�sre val� felk�sz�l�s szakasz�ba �rt.
A vedl�s tulajdonk�ppen azt jelenti, hogy a p�k t�l nagy lett ahhoz, hogy tov�bb tart�zkodjon szil�rd kitinv�za (exoskeleton) szor�t�s�ban, megindul a folyad�k kiv�laszt�s a k�ls? h�m �s a kitinv�z k�z�tt (n�veked�s c�lj�b�l) �s �j kitinv�zat form�l.
Ez norm�lis esetben megt�rt�nik minden n�h�ny h�t eltelt�vel, term�szetesen a fejl?d�s folyamat�val egyenes ar�nyban n? a vedl�sek k�z�tti id?tartam.
A vedl�st megk�nny�t�se igen egyszer?, a sz�ks�ges v�zmennyis�g bespriccel�s�vel (probl�m�s vedl�s eset�n elengedhetetlen folyamat).
Soha ne zaklassuk, vagy pr�b�ljuk meg elmozd�tani a vedl�s folyamat�ban p�kunkat, mert olyan sebeket okozhatunk neki, amibe belehalhat (elv�rzik).
A vedl�s ut�ni k�t napban ne pr�b�lkozzunk etet�ssel, am�g az �j kitinv�z meg nem szil�rdul (k�nnyen cs�pr�g� t�r�shez vezethet vagy m�s egy�b s�r�l�shez).
A levedlett kitinv�z olyan, mint egy d�gl�tt p�k �s gyakran azt a l�tszatot kelti h egy �jabb p�k van a kedvenc�nk mellet.
Vegy�k ki a levedlett kitinv�zat a parazita ill. bakt�riumok elszaporod�sa megel?z�se �rdek�ben.

K�zrev�tel

Ne vegy�k k�zre ill. k�zbe mad�rp�kunkat hacsaknem indokolt �s tudat�ban vagyunk ennek szakszer? kivitelez�s�vel.
Ilyenkor a legnagyobb kock�zat, ha saj�t mag�t�l ill. pillanatnyi ijed�s k�vetkezt�ben lesik a kezedr?l, �s potrohs�r�l�st szenved.
A m�sik t�nyez?, hogy az �jvil�gi mad�rp�k fajok ut�test sz?r�kkel rendelkeznek (l�sd potrohsz?rzet) ami els?dleges v�dekez? rendszer�k, ezeket gyakran az a fenyeget? t�rgy vagy k�z fel� seperik (irrit�l� sz?r�k, amik f?leg a ny�lkah�rty�kon fejtik ki hat�sukat).
A p�kjainkat tartsuk j�l lez�rhat� kont�nerekben, plasztik dobozokban, terr�riumokba ugyanis k�nnyen kim�szhatnak, ha nincsen megfelel?en r�gz�tett tet?.
Ha esetleg el?fordulna ilyen szitu�ci�, k�nnyed�n kezelhetj�k a dolgot.
Tartsuk tenyer�nket teny�rrel felfel� ujjainkat a talajon r�gz�tve a p�k el?tt (mintha csak egy r�mpa lenne) �s �vatosan az �junkkal vagy ceruz�val esetleg ecsettel ir�ny�tsuk, terelj�k a p�kot a kez�nkbe (ilyenkor mindig a test�k v�g�t �rints�k).
A visszahelyez�s hasonl�k�ppen t�rt�nik csak visszafel�.
Soha ne pr�b�ljunk k�zre venni agressz�v magatart�st mutat� p�kot (k�nnyed�n megmarhat). Ilyenkor kez�nket nem haszn�lva fokozott figyelemmel terelj�k vissza a p�kot a doboz�ba.

Tart�s

N�h�ny vedl�s ut�n kider�l a p�k, �l?t�r (lak�hely) ir�nti ig�nye, ilyenkor aj�nlatos nagyobb �l?helyet biztos�tani neki (ennek elmulaszt�sa flusztr�ci�t okozhat).





Megfelel? lak�hely kialak�t�s�hoz sz�ks�ges �tmutat�s

1. nedves�tett ter�let, hely a terr�riumon bel�l (n�h�ny fajnak t�bb nedves�t�s is indokolt)
2. Megfelel? �lett�rt biztos�t�sa (a t�l nagy �s t�l kicsit hely is kellemetlen)
3. Helyezz�nk be �l? vagy �ppen �lettelen n�v�nyeket ez nem csak a mad�rp�kunknak lesz kellemesebb, val�s�gosabb �l?hely, hanem nek�nk is, kellemesebb r�tekinteni ill. sz�ks�ges itat�t�l behelyez�se is.
4. Ne felejts�k el lefedni az olyan terr�rium tetej�t, aminek eleve nincs.



A fogs�gban nevelt mad�rp�kok eg�szs�ges fej�l?d�s�kh�z sz�ks�ges tennival�k.
Gondoskod�s a mad�rp�kokr�l


Kl�ma

Alapvet?en a mad�rp�kok tr�pusi es?erd?i vagy sivatagos kl�m�hoz szoktak.
P�ldak�nt lehet eml�teni az Aphonopelma, Grammostola, Citharischius nemek fajait, akik alapvet?en a sz�razabb �ghajlathoz alkalmazkodtak. Ez persze nem azt jelenti, hogy teljesen sz�raz k�r�lm�nyek k�z�tt kell tartani.
A tr�pusi fajok a melegebb p�r�s kl�m�hoz alkalmazkodtak.
N�h�ny p�lda: Avicularia, Lasiodora, Psalmopeus, Pamphobeteus nem fajai.
Fontos megjegyezni, hogy nem felt�tlen�l azonos sz�rmaz�suk hely�nek �letk�r�lm�nye hi�ba tal�lhat� f�ldrajzilag k�zel egym�shoz.
Azonban a tapasztalatok azt mutatj�k, hogy a kisebb egyedek (n�h�ny vedl�ses) �letk�r�lm�nyeinek (p�ratartalom �s stb.) nem felt�tlen�l kell azonosnak lenni eredeti �l?hely�k k�r�lm�nyeihez, de ahhoz �rt�kekben k�zel kell lenni term�szetesen itt a l�nyeg, hogy nem lehet mini es?erd?t var�zsolni egy terr�riumba (fontos megjegyeznem az Avicularia nem fajainak ig�nyei n�luk ez �let-hal�lk�rd�s n�h�ny vedl�ses korukban).
T�rol�si helyek

Mad�rp�kok megfelel? tart�sa meglehet?sen egyszer? egy kis improviz�ci�t �s kreativit�st ig�nyel. K�nnyen megv�s�rolhatjuk az ehhez sz�ks�ges eszk�z�ket az erre a c�lra alkalmas keresked�sekben, tarthatjuk ?ket tart�lyban, m?anyag, t�rol� dobozban, �vegben (ak�r bef?ttes) de a megfelel? szell?z�sre figyelj�nk mindig term�szetesen ezt, lyukaszt�ssal �rhetj�k legk�nnyebben el, ilyenkor figyelj�nk arra, hogy a lyuk ne legyen sz�lesebb a carapax m�ret�n�l (haszn�lhatunk kis teljes�tm�ny? ventill�torokat is).
Term�szetesen haszn�lhatunk az �ltalunk kialak�tott �l?helyen l�tv�nyoss�g n�vel? t�rgyakat ill. �l?l�nyeket.
Az �l? n�v�nyek eset�ben sz�molnunk kell azzal, hogy megs�r�lhetnek (egyes fajok lemetszik a leveleket).
Fontos a „m�sz�ka” f�n lak� mad�rp�k eset�n hozz�j�rul term�szetes �l?hely�nek imit�l�s�ban ill. eszk�zk�nt, haszn�lja p�kunk (talajlak� fajok eset�n nem indokolt ez szubjekt�v meg�t�l�s k�rd�se).


V�z

A vizes t�l sz�ks�ges minden mad�rp�knak (m�ret �s v�zig�ny f�ggv�nye).
Sok tarantula �l p�r�s, f�ld alatti �regekben �s f?leg �jszaka tev�kenyek, amikor h?v�sebb az id? �s kevesebb folyad�kot vesz�thetnek.
A tulajdonosok biztos�tj�k, hogy soha se legyen olyan a p�kjuk �letk�r�lm�nye, ami kisz�rad�shoz vezethet.
Term�szetes v�z felhaszn�l�s�val biztos�tj�k a talaj nedvess�gtartalm�t (l�sd spriccel�s) �s vizes t�l behelyez�s�vel a p�k eg�szs�ges fejl?d�s�hez sz�ks�ges folyad�kot.
A talajt mindig tartsuk enyh�n nedvesen, az itat�t�l pedig ne legyen olyan m�ly, hogy ne tudjon kimenek�lni bel?le, ha belesik, de nem is legyen olyan alacsony, hogy ne tudjon bel?le inni, ha sz�ks�gesnek �rzi.
Fontos megjegyezni, hogy a mad�rp�kok nem a cs�pr�g�juk seg�ts�g�vel isznak ill. nem ezen, kereszt�l hanem a sz�jukkal amit k�zvetlen a v�z felsz�n�re helyeznek.
Term�szetesen tarthatunk egyes fajokat vizes t�l felhaszn�l�sa n�lk�l is de, el?tte meg kell bizonyosodnunk arr�l, hogy a zs�km�nynak sz�nt t�cs�k el�g folyad�kot vett mag�hoz f�l�ldoz�sunk el?tt.
Nem javasolt azonban csak ilyen m�dszerrel folyad�khoz juttatni mad�rp�kunkat.

T�pl�l�s

A mad�rp�kok, hidegv�r? �s lass� anyagcserj�j? �llatok.
Ez�rt nem sz�ks�ges ?ket naponta etetni (kiv�tel van), de a kisebb egyedek �ltal�ban gyakrabban esznek, mint nagyobb fajt�rsaik.
A feln?tt egyedeket 1-2 hetente etethetj�k.
Addig aggodalomra nincs okunk ameddig p�kunk potroha feszes alakzat�.
Fontos elt�vol�tanunk az el nem fogyasztott t�pl�l�kot a helys�gb?l 12-24 �r�n bel�l.
Sok tulajdonos etetni mad�rp�kj�t t�cs�kkel, gy�kkal, napos eg�rrel, f�ldi giliszt�val, lisztbog�r l�rv�val, �s egy�b l�rv�kkal.
Ezen eles�g�llatok k�z�tti k�l�nbs�g felhaszn�l�suk gyakoris�g�ban �s mivolt�ban a feh�rje �s egy�b t�panyag tartalom f�ggv�nye.

H?m�rs�klet

A mad�rp�kokat �ltal�ban 25-28 �C szok�s tartani ill. 5-7 �C �jszakai h?m�rs�kletk�l�nbs�ggel.
A helys�g f?t�s�t megoldhatjuk meleg�t? lappal, amit a helys�g al� helyez�nk ill. l�mp�k seg�ts�g�vel.
Ha ezen alkalmaz�sokat eszk�z�lj�k fontos gyakran odafigyelni a p�ratartalomra, hiszem az elp�rolgott nedvess�g �s a tov�bbi magas h?m�rs�klet eset�n p�kunk, k�nnyed�n kisz�radhat.

P�ratartalom

A p�ratartalmat tartsuk 50-80% fajt�l f�gg?en.
Ez k�nnyen megval�s�that� a talaj nedves�t�s�vel.
Ha a talaj a fel�let�nek vonal�ban nedves, nyirkos akkor megfelel? a p�ratartalom a helys�gben.
Ha t�l magas a p�ratartalom a t�rol� hely tetej�n kicsap�dott v�zcseppek elt�vol�t�s�val cs�kkenthetj�k a nyirkoss�got.
Ha megfelel? a p�ratartalom nem lesz gond az atk�kkal ill. a p�k fejl?d�s�vel �s t�pl�lkoz�si szok�s�val.

Talaj

A t?zeg �s vermikulit kever�ke megfelel? nedves�t�ssel viszonylag hossz� ideig tartja a nedvess�gtartalmat ill. sz�t, kell eml�teni a k�kuszrost �s annak k�l�nb�z? anyagokkal t�rt�n? mixel�s�nek c�lszer?s�g�r?l is.
Fadarabok alkalmaz�sa, mint talaj parazit�k elszaporod�s�nak a vesz�ly�t hordozza mag�ban.

Tiszt�t�s

A mad�rp�kok �ltal�ban tiszta �llatok �s kev�s tiszt�t�st ig�nyelnek.
Az �r�l�k�k feh�r sz�n? (chalky-white), amit gyakran a t�rolt helys�g fal�ra �r�tenek. Ezt k�nny? elt�vol�tani (let�rl�ssel, s�lyosabb esetben kapar�ssal)
nedves t�rl?kend?vel ill. penge alkalmaz�s�val.
A p�k gyakran hagy maga ut�n megem�sztetlen �telmarad�kot, amikor meg�tkezett ezeket illik �s k�nnyen eltakar�thatjuk p�ld�ul hossz� sz�r� csipesz alkalmaz�s�val.
Ha ezt elmulasztjuk, gyakrabban kell takar�tanunk ill. eg�szs�g�gyi szempontb�l negat�v mad�rp�kunkra n�zve (l�sd parazit�k).
A takar�t�st �tlagosan 4-6 h�naponk�nt tegy�k meg.
A takar�t�s sz�ks�gess�g�g saj�t orrunkkal is �rz�kelhetj�k (kellemetlen szag egy�rtelm? el?jel).
Az atk�k, �s kisebb �llatok elszaporod�sa azonnali takar�t�st ig�nyel, ezt igyekezz�nk elker�lni.

Megvil�g�t�s

Nem fontos folyamatosan megvil�g�tani p�kunkat, azonban ha ezt teszz�k, akkor haszn�ljunk fluoreszk�l� cs�vet, ami nem forr� �s biztons�gos is egyben
ill. UV l�mp�t a j� l�that�s�g �rdek�ben.

Vedl�s

A mad�rp�kok id?r?l id?re levedlik k�ls? kem�ny kitinv�zukat.
Az adult (feln?tt) �llatok �ltal�ban �vente vedlenek m�r csak.
A tarantul�k gyakran alak�tanak ki ragyog�, fekete sz�nezetet a potrohon ill. annak v�g�n a vedl�s c�lj�b�l (el?tt).
Ilyenkor c�lszer? a talaj nedvess�gtartalm�nak emel�s�vel cs�kkenteni a vedl�ssel j�r� kock�zatokat.
Nagyon fontos ilyenkor a t�rol�si helyen bennragadt t�pl�l�k�llatot kivenni, mert megharaphatja, vagy �ppen meg�lheti frissen vedlett p�kunkat.
A mad�rp�kok a vedl�st gyakran sz�munkra abnorm�lis poz�ci�ban v�gezhetik p�ld�ul fejjel lefel� vagy h�ttal fekve a talajon.
Ne higgy�k ilyenkor azt, hogy a p�kunk megd�gl�tt.
A sikeres vedl�s n�h�ny �ra alatt lezajlik.
Az �j kitinv�z teljes megszil�rdul�sa egy hetet vesz ig�nybe �s ezek ut�n a p�k, visszat�r eredeti t�pl�lkoz�s�nak �tem�hez.
A vedl�s el?tt elvesztett v�gtagok term�szetesen vedl�sek sor�n p�tl�dnak �ltal�ban ehhez 2-n�l t�bbre van sz�ks�g.

Parazit�k

A term�szetben �l? mad�rp�kok eset�ben az �l?sk�d?k nem term�szetesek �s a fogs�gban nevelt egyedekn�l sem.
Ha parazit�kat tal�lunk mad�rp�kunkon n�h�ny gy�gym�d seg�t.
Gyakran tal�lhatunk import�lt p�kok test�n, kicsiny atk�kat.
Ezeket a barna sz�nezet? atk�kat k�nnyen elt�vol�thatjuk tampon vagy t�r?rongy seg�ts�g�vel vagy vazelinnel.
Ma m�r vannak k�l�nb�z? m�dszerek ezek irt�s�ra.
A m�sodik, kisebb atk�k nem, a mad�rp�kon, hanem az �ltala el nem fogyasztott �lelmen tal�lhat�ak nem annyira k�rt�konyak de gyorsan elszaporodhatnak.
A takar�t�s ilyenkor elengedhetetlen.


K�lt�s

A k�lt�s probl�m�s lehet de n�h�ny j� tan�cs megfogad�s�val elker�lhet?ek az ezzel j�r� neh�zs�gek.
Ehhez haszn�ljunk frissen vedlett j�l t�pl�lt n?st�ny egyedet, ugyanis a p�roztat�s ut�n bek�vetkezett vedl�ssel sikertelen p�roztat�st, v�gz�nk el.
Haszn�ljunk olyan seg�deszk�zt, amely seg�t sz�tv�lasztani a p�rokat, ha a n?st�ny megt�madn� a h�met.
Ezt nevezz�k, k�nyszer�ttet technik�nak.
Ehhez a n?st�ny az alacsonyabban l�v? v�gtagj�t, haszn�lja, hogy vibr�lja a talajt, hogy kimutassa �rdekl?d�s�t a h�m fel�.
El?sz�r a h�m k�zel�t, ha a n?st�ny engedi a h�m, megterm�keny�ti ?t miut�n vertik�lis poz�ci�ba, helyezte, hogy seg�tse saj�t maga munk�j�t a megterm�keny�t�s sor�n ill. saj�t maga v�delm�nek bebiztos�t�s�ra.
K�r�lbel�l egy h�nap m�lva (35-36nap) a kokon (egg sac), petezs�k, gub� elk�sz�l, ha a p�roztat�s sikeresnek bizonyult.
A kikel�s 45-90 nap k�z�tt v�rhat� fajt�l f�gg?en.
A n?st�nyek gondoskodnak a kokonr�l, am�g el nem veszz�k t?l�k.

Spiderling gondoskod�s

A spiderlingek �s a kifejlett (adult) �llatok gondoz�sa k�z�tti k�l�nbs�g nem sz�mottev?.
A legfontosabb k�l�nbs�gek a t�pl�l�k�llat m�ret�ben van, term�szetesen kisebb m�ret?ek az aj�nlottak (maximum saj�t potrohuk m�ret�nek megfelel? m�ret? t�pl�l�k�llat), a vizes t�l helyett alkalmazhatunk nedves szivacsot ill. �l?hely�k spriccel�s�vel k�rnyezet�kb?l is, k�nnyed�n felveszik a sz�ks�ges folyad�kmennyis�get.
A spiderlingek nem nap szerinti pontoss�ggal vedlenek ennek oka az elt�r? tart�si k�r�lm�nyek ill. bevitt t�pl�l�kmennyis�g �s faj f�ggv�nye.


Copyright 1998 Carolina Biological Supply Company Printed in USA