Kereskedelmi nev�n: csontv�zp�k. Ez a l�bain l�v�, hosszanti ir�nyban fut� feh�r vonalaknak k�sz�nhet�. K�ts�gtelen�l gy�ny�r� sz�p mad�rp�k, mely igen �rdekes magatart�st mutat fel terr�riumban. Rendszertani hovatartoz�sa m�g nincs eg�szen letiszt�zva.

Taxon�mia:

mf murinus (Walckenaer, 1837) *....................Brazil
Mygale murina Walckenaer, 1837: 220 (Df).
E. m. Simon, 1892a: 155.
Santaremia pococki F. O. P.-Cambridge, 1896: 746, pl. 33, f. 8-9, 13, pl. 34, f. 20, pl. 35, f. 12 (Df).
E. m. Mello-Leitão, 1923a: 316.
E. m. Lucas, Silva & Bertani, 1991: 246, f. 1-4 (Dm).
E. m. Schmidt, 1993d: 104, f. 322-325 (mf).
E. m. Peters, 2003: 169, f. 672 (f).

Etimol�gia:

Ephebopus - g�r�g, �phebos = fiatal + ho p�s = a talp > fiatal l�b�, k�nnyed

murinus - latin = eg�rszer�

Magyar�zat: Igen �rdekes az elnevez�se ennek a p�knak, a k�nnyed mozg�st tal�n ennek a fajnak a gyors mozg�s�ra �rthett�k, hogy mi�rt eg�rszer�, az sz�momra m�g nem vil�gos. Tal�n a lak��rege lehet erre a magyar�zat.

�l�hely:

Ephebopus murinus eddig Francia Guyana-ban �s Braz�lia �szaki r�sz�n volt tal�lhat�.

Sajnos nagyon sok erd�t le�gettek, az emberek terjeszkednek, ezzel elpuszt�tva az ottani �l�vil�got. A p�r�s es�erd�k nedves talaj�ba �snak m�ly lak��reget, amit h�l�val sz�nek ki, �s a bej�ratot is k�rbesz�vik, tipikus Ephebopus szok�s szerint. Emiatt a t�lcs�rh�l� miatt, valamint a testfel�p�t�s�k (hatalmas "papucsok") miatt eleinte a f�nlak� p�kok k�z� sorolt�k. A h�l�juk v�z�ll�, jobban mondva lepereg r�la a v�z, ak�rcsak az Avicularia fajok�, ez�rt is sz�vik k�rbe a bej�ratuk k�r�l a talajt. Napk�zben meleg az id� �s magas p�ratartalom uralkodik (~28�C �s 80%).

Elterjed�si t�rk�p:



Cayenne (Francia Guyana) meterol�giai m�r��llom�son a k�vetkez� �ves �tlagokat lehet tapasztalni:

Max. h�m�rs�klet: 34,6 �C
Min. h�m�rs�klet: 17,2 �C
Naps�t�ses �r�k sz�ma (naponta): 6,0 h
Relat�v p�ratartalom: 86%
Csapad�kos napok (�vente): 232
Csapad�k mm-ben: 3675 mm

Tart�si k�r�lm�nyek:

Terr�riumi tart�s eset�n elegend� egy 20x20 (esetleg 30x30) centi alap� terr�rium, melyben biztos�tsunk elegend� talajt az �s�sra (legal�bb 10-15 cm, de ink�bb t�bb), ugyanis ezek a p�kok fogs�gban m�ly �regeket �snak. Aj�nlom a speci�lis "Haplopelma" terk�kat, melyeket szinte szin�ltig lehet t�lteni f�lddel.

Az ide�lis h�m�rs�klet, amin �rdemes a j�sz�gokat tartani, az 22-25�C. A f�ldet tartsuk nedvesen, ne hagyjuk kisz�radni, ezzel is biztos�thatjuk a 80% k�r�li relat�v p�ratartalmat. Ha n�ha fel�ntj�k a f�ldet, mindenk�ppen �gyelj�nk arra is, hogy a terr�rium/doboz alj�n is legyenek szell�z�sre szolg�l� r�sek, ezeken kereszt�l tud lefolyni a felgy�lemlett v�z. Enn�l a fajn�l nem sz�ks�ges itat�t�l, csak �gyelj�nk arra, hogy a f�ld nedves maradjon.

Nem tartozik a szel�d p�kok k�z�, de agressz�vnek sem mondhat�, csak v�gsz�ks�g eset�n mar. A legkisebb rezg�sre, zavar�sra gyorsan visszah�zodik lak�hely�re. Mint �jvil�gi faj, Ephebopus murinus szint�n rendelkezik csal�noz�sz�r�kkel, azzal a sz�mottev� k�l�nbs�ggel, hogy ezek a sz�r�k nem a mad�rp�k ut�test�n, hanem a tapogat�l�bain vannak! Ha azt l�tjuk, hogy a tapogat�l�baival "dobol" a f�ld�n, olyankor azokat d�rzs�li le, ha �gy �rzi, sz�ks�g van r�.

T�pl�l�k:

A szok�sos t�pl�l�k�llatokat elfogadj�k, nem kell �ket n�gatni. A legterm�szetesebb t�pl�l�kuk tal�n a cs�t�nyok lehetnek, de nem �dzkodnak a felk�n�lt napos eg�rt�l sem. Pillanatnyilag k�t n�st�nyem van, �s ezeknek j� �tv�gyuk van. El�fordult az adult n�st�nyemmel, hogy a bedobott t�csk�t nem kapta el egyb�l, de m�snapra m�gis megette.

Teny�szt�s:

Sajnos a szakirodalomban nem lehet igaz�n adatokat tal�lni ennek a fajnak a szapor�t�s�r�l, de az interneten egyre t�bben osztj�k meg tud�sukat.

Nagy szerencs�mre egy ismer�s�mnek volt egy adult h�me, a n�st�nyem pedig pont ide�lis id�ben vedlett le. A n�st�ny a vedl�s ut�n folyamatosan vett mag�hoz t�pl�l�kot, de nem vittem t�lz�sba az etet�s�t.

A h�m, mikor hozz�m ker�lt, igen v�dekez�en viselkedett, a doboz kinyit�s�ra, enyhe piszk�l�s�ra azonnal t�mad� �ll�sba lend�lt, ezzel is mutatva, hogy nem kedvel annyira. Gondoltam a n�st�nynek jobban fog �r�lni, ez�rt be is engedtem a n�st�ny doboz�ba. Kisebb felfedez��t ut�n a n�st�ny h�l�j�hoz �rt, �s azonnal elkezdte az el�j�t�kot, ami abb�l �llt, hogy eg�sz test�ben beremegett. A n�st�ny ezt �rz�kelve k�v�ncsian kij�tt az �reg�b�l, �s a h�m vibr�l�s�ra, dobol�ssal v�laszolt. Az eg�sz el�j�t�k, kisebb-nagyobb helyv�ltoztat�sokkal j�rt, �s k�r�lbel�l 15 percig tartott, mikor is a h�m megfelel� poz�ci�ba, k�zelebb ker�lve a n�st�nyhez, a l�baival v�gigsim�tott a n�st�ny l�bain, majd a tibi�lis sarkanty�kkal megfelel� t�vols�gon tartva a cs�pr�g�it mutogat� n�st�nyt, bevezette a bulbusait a n�st�ny ivarny�l�s�ba, majd "brut�lis" m�don mag�hoz h�zta a n�st�nyt �s gyorsan elv�ltak. A n�st�ny azonnal visszavonult az �reg�be, a h�m pedig elkezdte tisztogatni a bulbusait.


�rdekess�gek:

Ephebopus murinus-nak l�tezik m�g k�t "v�ltozata". Az �n. "Big Forest Form", a szok�sosn�l nagyobbra megn�v� v�ltozata. Tov�bb� l�tezik egy s�t�t v�ltozata is a csontv�zp�knak, ami nagyon sz�pen n�z ki. Sokkal s�t�tebb, csillog� fekete sz�re van, valamint az el�test p�nc�lja is fekete.

Szint�n �rdekess�gnek mondhat�, hogy annak ellen�re, hogy Ephebopus murinus talajlak�, az Aviculariinae alcsal�dba sorolt�k.