�l�hely: Myanmar
Myanmar erdeiben honos ez a faj, ahol �reglak� �letm�dot folytat. �lete t�lnyom� r�sz�t itt t�lti. Nappal az �reg bej�rat�ban �ll lesben, �jszaka csak ha r�k�nyszer�l, akkor tesz nagyobb s�t�kat lak�helye k�rzet�ben. A h�mek ivar�rett� v�ll�suk ut�n kezdenek n�st�nyek ut�n keresni, ekkor t�bbet v�ndorolnak. Az erd�ben magas a p�ratartalom, az �rege is �lland�an nyirkos k�rnyezetet teremt. Napk�zben 26-28 �C a h�m�rs�klet, mely �jszaka 22 k�r�lire s�llyed.

A p�k tart�sa:
Ha term�szetes �l�hely�nek megfelel�en rendezz�k be terr�rium�t, p�kunk j�l fogja mag�t �rezni. Ehhez az alapvet� dolog, a vastag talajr�teg, mely minimum 10 cm legyen, de ha lehet, enn�l ink�bb t�bb: 15-20 cm. �rdemes ezt a szubsztr�tot t�zeg-vir�gf�ldb�l bekeverni, de ha d�sz�teni szertn�nk a dolgot, akkor fadarabokkal, n�mi avarral is bekeverhetj�k a talajukat. A felsz�nt mindenk�pp �rdemes moh�val bor�tani. Ezzel k�nnyebb kialak�tani a megfelel� p�ratartalmat. A talajt mind�g tartsuk ny�rkosan, de az�rt ne �nts�k ki az oduj�b�l.
Az ilyen �reglak� fajokn�l haszn�latos az un. "Lexikonterr�rium", mely egy keskeny, magas fel�lnyithat� terr�rium. Az eny�mek 20x30 cm alapter�let�ek, 30 cm magasak. L�nyege, hogy magasan meg tudjuk t�lteni talajjal. Fontos m�g alulra is n�mi szell�z�s, �s hogy az �reget p�kunk �gy alak�tsa ki, hogy az a szoba fel� n�z� oldalon legyen. Ezt �gy �rhetj�k el, hogy berendez�skor, a p�k m�ret�nek megfelel� (egy�bk�nt � majd szem�lyre szabja) lyukat nyomjunk a f�ldbe a fel�nk n�z� oldalra. K�s�bb gyakrabban l�thatjuk, mikor j�rat�nak f�gg�leges r�sz�ben m�szk�l.
Megfelel� telses�tm�ny� izz�val nem neh�z el�rni az optim�lis h�m�rs�kletet. �n 26�C-on tartom �ket, vagyis a fels� "szinten" ennyi a h�m�rs�klet, az �reg m�lys�g�vel pedig ez folyamatosan cs�kken. �gy a p�k azt a r�szt foglalja el, ahol �ppen jobban �rzi mag�t. Az �reg belsej�t gondosan besz�vi a bej�ratig, s�t annak k�rny�k�ig, hogy tiszt�bban tarthassa. �jszak�nk�nt takar�t�skor az �telmarad�kot val�sz�n�leg az itat�ba fogja kidobni.
Sajnos �letm�dj�b�l kifoly�lag nem sokat l�thatjuk ez az �llatot, ak�rmilyen sz�p! M�lt�n lett ilyen h�res, hiszen a legyszebb mad�rp�kfajokhoz tartozik. �ltal�ban az odu bej�rat�b�l figyel, kissebb rezd�l�sre kicsap, nagyobbra �ltal�ban beh�z�dik f�szk�be. Csak ha nagyon fenyegetve �rzi mag�t, akkor t�mad. Teh�t ha sarokba szor�tjuk, meg tudja mag�t v�deni, m�sk�l�mben a b�k�sebb utat v�lasztja. �jszak�nk�nt �ltal�ban messzebbre is kimer�szkedik az �regb�l. M�ret�nek megfelel�en, szinte mindent elfogad (t�cs�k, cs�t�ny, s�sk�k, l�rv�k), de mivel kevesebbet l�thatjuk, figyelj�nk a vedl�sekn�l, kisebb kor�ban, nehogy bajba ker�lj�n a t�pl�l�k�llat miatt.

Le�r�sa:
Kiskorukban, 1 vedl�skor feket�k-s�t�tbarn�k, 3. vedl�s�kkor megjelenik az ut�testen a jellegzetes cs�kos mint�zat. 3-4 cm es korukt�l kezdenek sz�nesedni. Ekkor a h�ts� l�bak �l�nk kir�lyk�k sz�nben iriz�lnak, majd ahogy n�vekszenek, egyre sz�nesebbek leszenek. Viszont a h�mek adultt� v�l�sukkor majdnem teljesen elvesztik �l�nk sz�nezet�ket. Sajnos egyszer� barna lesz a l�buk. Hozz� kell tenni, hogy egy-k�t vedl�ses korukban gyakran pusztulnak el kis lividumok, f�k�nt vedl�s k�zben. Pl. �n 5 db. 1 vedl�sest vettem, megfelel� k�r�lm�nyek k�zt tartottam mindet, m�gis az egyik vedl�s k�zben elpusztult. Olyan volt, mintha elfogyott volna k�zben az ereje vagy beleszorult vola a b�r�be.

Teny�szt�s:
Rendszerint a n�st�nyek agressz�vek a h�mmel szemben

Ez m�r nem egy kommersz mad�rp�k! Tal�n a legszebb (kinek mi)! Mindenesetre ott a helye az inyencek polc�n!