�szak-Venezuela sz�razabb ter�letein �l�, izgalmas sz�nezet� mad�rp�k faj, mely gyakran mutatkozik napk�zben is a terr�riumban, �s csod�latos h�l�kat sz�. �rdekess�ge, hogy nem kifejezetten talajlak� mad�rp�k, ink�bb s�v�nyeken telepedik le.

Taxon�mia:

mf cyaneopubescens (Strand, 1907) *....................Venezuela
Eurypelma c. Strand, 1907l: 35 (Dmf).
Delopelma c. Petrunkevitch, 1939a: 252.
C. cyanopubescens Schmidt, 1995f: 25 (Tmf from Eurypelma=Avicularia per Roewer).
C. c. Schmidt & Herzin, 1997: 12, f. 1-2 (m).
C. c. Schmidt, 1997g, 1998h: 15, f. 23-24 (m).
C. cyanopubescens Vol, 1999a: 11, f. C (f).
C. cyanopubescens Schmidt, 2000a: 11, f. 1 (f).
C. c. Peters, 2000a: 95, f. 310 (m).
C. c. Peters, 2003: 139, f. 558, 561-563 (mf).

Etimol�gia:

Chromatopelma - g�r�g, t� chr�ma = a sz�n + t� p�lma = a l�b, talp > Sz�nes l�b

cyaneopubescens - g�r�g, ky�neos = k�kes-fekete + pubescere - latin = feln�ni

Magyar�zat: A n�veked�skor, fejl�d�skor k�kes-fekete sz�n�v� v�l�.

�l�hely:

Ez, a Vil�g tal�n legszebb mad�rp�kja Venezuela �szaki ter�letein tal�lhat� meg, ott is a sz�razabb szavannaerd�kben, valamint bokros vid�keken. A bokrok, n�v�nyek, kaktuszok k�z�tt nagy, terjedelmes lak�h�l�t sz� mag�nak. Nappal magas h�m�rs�klet uralkodik (26-30 �C), a p�ratartalom 60-70%.

Mivel sz�razabb ter�leteken fordul el�, ez�rt annak megfelel�en kell kialak�tani a terr�riumi kl�m�t (l�sd lentebb). Tapasztalatom, hogy a nedvesebb k�r�lm�nyeket nem viselik j�l.

Elterjed�si t�rk�p:



Ciudad Bolivar (Venezuela) meterol�giai m�r��llom�son a k�vetkez� �ves �tlagokat lehet tapasztalni:

Max. h�m�rs�klet: 40,4 �C
Min. h�m�rs�klet: 17,7 �C
Naps�t�ses �r�k sz�ma (naponta): 7,9 h
Relat�v p�ratartalom: 75%
Csapad�kos napok (�vente): 89
Csapad�k mm-ben: 1014 mm

Tart�si k�r�lm�nyek:

Chromatopelma cyaneopubescens egy k�zepesen nagyra megn�v� mad�rp�k (testhossz max. 7-8 centim�ter), mely egy 30x30x40 centis terr�riumban tarthat�. P�kunk nem kifejezetten talajlak�, szeret magasabban is lak�h�l�t sz�nni mag�nak, ez�rt j�, ha 40 centi magas terr�riumot rendez�nk be neki, sok fa�ggal. Itat�t�lat mindenk�ppen helyezz�nk el a terr�riumban, ugyanis t�bbsz�r l�ttam az �llataimat inni. V�lem�nyem szerint permetezni nem kell, ill. csak nagyon ritk�n. N�v�nyeket nem �rdemes enn�l a p�kn�l �ltetni, ugyanis ha a p�k besz�vi a n�v�nyeket, azok p�r napon bel�l elpusztulnak.

Ez a sz�ps�g gyakran mutatkozik napk�zben is, nyugodtan haszn�lhatunk f�ny �s h�forr�st is. Nappal 26-30 fokos h�m�rs�kletet biztos�tsunk, �jszak�ra leh�lhet a leveg� 22 fokra. C. cyaneopubescens kifejezetten szereti a meleget, gyakran meg lehet figyelni azt is, ahogy "napozik".

Nem tartozik az agressz�v p�kok k�z�, ink�bb idegesen viselkedik. Olykor el�fordulhat, hogy r�mar a csipeszre, de ez csak a hatalmas �tv�gy�nak k�sz�nhet�. "Er�teljesebb" h�borgat�sra visszavonul lak�hely�re, vagy a sz�r�t rugdossa.

Ez a p�k nagyon sz�p sz�nezet� a met�l-k�kes l�baival, mohaz�ld fejp�nc�lj�val �s v�r�s ut�test�vel. M�r kiskorukt�l fogva az egyik legszebb mad�rp�k faj k�z� tartoznak. A slingek el�g gyorsan n�nek, k�sz�nhet� ez a meleg tart�snak �s a nagyon j� �tv�gyuknak (ez lehet rapszodikus is, nem egyszer fordult el�, hogy nem fogadt�k el a t�pl�l�kot).

T�pl�l�k:

Minden eles�get elfogad, �s nagy mennyis�gben. Szinte csillap�thatatlan �tv�gy�t, olykor csak a vedl�s szak�tja meg. A semiadult �llataim m�r a napos egeret is elfogadt�k, egy�bk�nt s�sk�t, kifejlett t�csk�t, lisztkukacot, gy�szbog�r l�rv�t szoktam nekik felk�n�lni. Tal�n a cs�t�nyt�l idegenkednek egy kiss�, de id�vel azt is elkapj�k.

Teny�szet:

Chromatopelma cyaneopubescens teny�szt�s�vel m�g nincsen sajnos semmi tapasztalatom. Sok helyr�l �rtes�ltem viszont arr�l, hogy nem k�nny� a teny�szt�s�k, ugyanis a h�mek nagyon f�l�nkek �s idegesen viselkednek.

�rdekess�gek:

Tal�n annyit �rdemes �rdekess�gk�ppen megjegyezni, hogy ezek a p�kok olykor az eg�sz dobozukat, terr�riumukat k�pesek h�l�val telesz�ni.

A p�k tart�sa:
A terr�rium m�rete min.30x30x30 cm. Nem kifejezetten talajlak�, ink�bb bokrokon, bokrok alatt "�p�tkezik". Bujk�l�t behelyezhet�nk, de jobban szeret a maga �ltal k�sz�tett lak�h�l�t. N�v�nyek telep�t�se f�l�sleges, mert a p�k �sszesz�vi �s a n�v�ny elhal. �rdemesebb m�n�v�ny vagy j�csk�n szerte�gaz� sz�raz �gat helyezni a terr�riumba. Ezeket felhaszn�lva fogja megsz�ni "otthon�t", olykor k�pes az eg�sz terr�riumot besz�ni. Itat�ed�ny k�telez�, de permetezni csak ritk�n kell. Ink�bb haszn�ljunk nagy itat�t�lat a megfelel� p�ratartalom el�r�se c�lj�b�l. �tlag 26-28�C-on, 60-65%-os p�ratartalom mellett j�l tarthat�. Ez a faj szeret napozni, ez�rt p�kunk komfort �rzet�t n�velhetj�k napi 8 �r�s vil�g�t�s + f�t�ssel (spotl�mpa). Az sem baj ha a higanysz�l csak 30�C-n�l �ll meg. Viszont ehhez a komforthoz hozz�tartozik az is, hogy �jjel cs�kkentj�k a h�m�rs�kletet 22-23�C-ra. Napoz�sra val� hajlam�b�l k�vetkezik hogy sokat van szem el�tt

Le�r�sa:
Az egyik legszebb talajlak� faj, ez vitathatatlan. A z�ld fejtor, a piros potroh, �s a k�k l�bak maguk�rt besz�lnek, err�l csak k�t sz� jut eszembe: Color Magic! K�zepes nagys�g� mad�rp�kok k�z� sorolj�k, teste 6-7 cm, l�bfeszt�vols�ga 15-16 cm. Az �tlagn�l kicsit gyorsabban n�v� faj. �trendj�k�n szerepel az �sszes m�ret�knek megfelel� rovar, de a napos egeret sem vetik meg. Nagyon sokat k�pesek enni. Nem igaz�n agressz�v, ink�bb ideges, zaklat�sra csal�nsz�reivel bomb�zz �s sietve a lak�h�l�j�ba menek�l. Egy fajon bel�li viselked�s elt�r�st ez a faj is j�l p�ld�zza, ugyanis megesett m�r hogy r�mart a csipeszre, vagy a terelget� ecsetre.

Teny�szt�s:
A n�st�ny a p�roztat�sok t�bbs�g�n�l igen agressz�v,�s megpr�b�lja lemarni a h�met. Ez�r azt szokt�k aj�nlani, hogy jobb 2-3 h�met tartani egy n�st�nyhez. A h�m nagyon f�l a n�st�nyt�l, akkor is ha a n�st�ny nem akarja megenni. Nekem szerencs�m volt, b�r nekem is k�t h�mem volt,de el�g volt az egyik, �s csak egyszer p�roztak. A n�st�ny p�rz�st k�vet� 1-1,5 h�napra rakja a kokont. Nagyon j� anyuka, n�lam nem fogadot el t�pl�l�kot a keltet�s ideje alatt. A kicsik n�lam 52 napra vedlet�k be az els�t. 189 db lett �s mind meg is maradt ez id�ig.
M�s teny�szt�t�l hallottam,hogy n�la evet a n�st�ny a keltet�s ideje alatt, �s n�luk 41 napra vedlet�k be az els�t a babyk.
Nos a n�st�ny ev�se �s a kisp�kok els� vedl�se k�z�tt nincs kapcsolat