�L�HELYE, LE�R�SA:

A Holothele incei Trinidad �s Venezuela es�erd�s ter�letein honos faj. Ide�lis tart�si h�m�rs�klete 24-27 0C. Kedveli a magasabb 70-80% k�r�li relat�v p�ratartalmat. �l�hely�n az egyes p�ld�nyok egym�st�l kis t�vols�gra olykor kisebb kol�ni�kat alkotva �lnek. T�bb helyen is tal�lkoztam olyan megjegyz�sekkel, hogy t�bb p�ld�ny egy�tt tart�sa sem probl�m�s.
A kifejezetten kistermet� talajlak� mad�rp�kok k�z� tartozik. A n�st�nyek l�bterpeszt�se ivar�r�skor 4-5,5 cm, m�g az adult h�mek� „ak�r” 6-7 cm is lehet. Az id�sebb n�st�ny egyedek l�bterpeszt�se sem haladja meg a 7-8 cm-t. �letkor�t illet�en nem rendelkezem pontos inform�ci�kkal, csak val�sz�n�s�teni lehet, hogy az �tlagosn�l r�videbb �let� mad�rp�kfaj.

A p�k alapsz�ne vil�gos fah�jsz�n�, a fejtoron �s a potrohon z�ldesen iriz�l� be�t�sekkel. A fejtort a fah�jsz�n uralja, jellegzetes fekete radi�lis mint�zattal. A carapax sz�l�n vil�gos s�rg�s �rnyalat� sz�rs�v fut v�gig. A potroh alapsz�ne szint�n a kor�bban eml�tett, rajta keresztben 5 elmos�dott, de j�l l�that� s�t�t s�v tal�lhat�. (Az adult h�mekn�l a kereszts�vok hi�nyoznak az ut�testr�l.) Az itt tal�lhat� hosszanti sz�r�k feh�res �rnyalat�ak. Az ut�testen nem tal�lunk irrit�l� sz�r�ket. A l�bak s�t�tebb �rnyalat�ak, a rajtuk tal�lhat� hosszabb sz�r�k szint�n feh�resek, ak�rcsak a potrohon. Rendk�v�l dekorat�v faj, melynek fiataljai is sz�nesek.

TART�SA, T�PL�L�SA:

A H. incei - tapasztalataim alapj�n - nem tartozik a probl�m�san nevelhet� mad�rp�kok k�z�. Felnevel�se kezd�k sz�m�ra sem jelenthet neh�zs�get. A h�m�rs�klet v�ltoz�s�ra nem �rz�keny, viszonylag alacsony h�m�rs�kleten is j�l t�pl�lkozik. A t�rol�ed�ny vagy terr�rium kisz�rad�s�ra sem �rz�keny, de az�rt �rdemes r� figyelmet ford�tani. Nem kedveli a nagyon magas p�ratartalmat. Itat�ed�nyt �n a nagyobb egyedek eset�ben sem haszn�lok, ink�bb odafigyelek, hogy ne sz�radjon ki t�ls�gosan a t�rol�ed�nye.
A kisp�kok j� �tv�gy�ak, szinte minden t�pl�l�kot sz�vesen fogyasztanak. Els� vedl�ses korukt�l t�pl�lhatjuk �ket napos vagy l�gym�ret� t�cs�kkel, pinkivel, apr� vagy darabolt lisztkukacokkal, esetleg r�pk�ptelen muslic�val. K�s�bb m�ret�knek megfelel� (vagy nagyobb) lisztkukacokkal, t�csk�kkel, gy�szbog�rl�rv�val, cs�t�nyokkal etethetj�k p�kjainkat. A H. inceik a m�ret�kh�z k�pest a viszonylag nagy t�pl�l�kot is gond n�lk�l lebirk�zz�k.
Megfelel� tart�s eset�n igen gyorsan fejl�dnek, a h�mek �s a n�st�nyek is ak�r 1 �ves korukra ivar�rettek lehetnek. Vedl�senk�nti n�veked�s�k �tlagosnak mondhat�. Az ivar�retts�get kevesebb vedl�ssel �rik el, mint nagyobb termet� rokonaik.
A v�gleges feln�ttkori sz�nezet�ket az 5-6. vedl�s�k ut�n nyerik el. A fiatal egyedek nem agressz�vak, �s csak ritk�n sz�knek ki t�rol�ed�ny�kb�l, mert nem sz�vesen hagyj�k el sz�ved�k�ket. Az id�sebb egyedek azonban a sz�ved�ket vagy a kokont v�delmezve rendk�v�l agressz�van viselkedhetnek! M�reg�nek er�ss�g�r�l nincsenek inform�ci�im. K�zbev�tel�t senkinek nem aj�nlom!
Tart�s�hoz kezdetben megfelel ak�r egy filmes doboz is, k�s�bb nagyobb m�anyag dobozban, vagy kisebb terr�riumban tarthatjuk �ket. �n az adult n�st�nyeimet egy k�zepes m�ret� (10 x 8 x 8 cm-es) m�anyag dobozban tartom, amely b�ven megfelel nekik. (Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tarthatn�nk nagyobb helyen p�kunkat.) Bujk�l�t haszn�lhatunk, de p�kunk a doboz teljes t�rfogat�t kit�lt� h�l�bunkert fog �p�teni. Talajnak vegyszermentes vir�gf�ldet haszn�lok kb. 1,5 cm vastags�gban. H�l�ja �p�t�s�hez a f�ldet is felhaszn�lja. Ha terr�riumban szeretn�nk tartani, �rdemes a fel�l ny�l� t�pus�akat el�nyben r�szes�teni, mert a rengeteg h�l� miatt nem lesz egyszer� egy id� ut�n az ajt� kinyit�sa. Rejt�zk�d� �letm�dot �l� faj.

SZAPOR�T�SA:

2005 tavasz�n siker�lt az Ausztriai St. P�lteni b�rz�n beszerezni 4 p�ld�ny 3-4. vedl�ses H. inceit. R�gebben hallottam m�r a fajr�l, �s az interneten ut�na olvasva felkeltette az �rdekl�d�semet. A kor�bban eml�tett egy�tt tarthat�s�gra utalt az is, hogy 2 p�ld�nyt egy - viszonylag kism�ret� – dobozban, egy�tt kaptam meg. A nemeket sok�ig nem tudtam elk�l�n�teni, csak abban b�ztam, hogy mind h�m, mind n�st�ny egyedek lesznek a kicsik k�z�tt. Nagyon j�l t�pl�lkoztak �s szinte egyszerre vedlettek, �gyhogy ez sem adott t�mpontot a nemek elk�l�n�t�s�hez, a vedlett b�reiket pedig minden alkalommal haszn�lhatatlann� gy�rt�k.
2005. december 27-�n vedlett le az els� p�kom, melyet siker�lt „beszex�lni”. Mivel n�st�nynek bizonyult, �s l�bterpeszt�s�re 5,5 cm-t m�rtem, ez�rt gyan�tottam, hogy ivar�rett lehet, �s v�rtam h�tha vedlik mell� egy h�m is. K�t nappal k�s�bb vedlett le az els� adult h�m, majd h�rom nappal k�s�bb egy m�sik is bevedlett. A h�mek k�z�tt jelent�s m�retk�l�nbs�gek voltak, az egyik 7, m�g a m�sik csak 5,5 cm-es l�bterpeszt�ssel rendelkezett. 2006. janu�r 2-�n levedlett egy m�sik – a vedlett b�r vizsg�lata ut�n – szint�n n�st�nynek bizonyul� H. incei is, de � csak 4,5 cm-es l�bterpeszt�ssel rendelkezett. Mindk�t n�st�ny p�k rettenetes �tv�ggyal t�pl�lkozott, fejenk�nt 1-1 gy�szbog�rl�rv�t, �s 4, ill. 3 kifejlett Pettyes cs�t�nyt fogyasztottak el. A vedl�st�l sz�m�tott kb. egy h�nap ut�n besz�ntett�k a t�pl�lkoz�st. Ekkor pr�b�lkoztam el�sz�r p�roztatni a n�st�nyeket, de egyik�k sem fogadta el a h�mek k�zeled�s�t, s�t azok sem mutattak �rdekl�d�st a n�st�nyek ir�nt.
Egy h�ttel k�s�bb janu�r 31-�n viszont m�r sikeres p�rz�snak �r�lhettem. A h�m hevesen udvarolt a n�st�nynek, melyre viszonz�sul szint�n heves dobol�s volt a v�lasz. A h�m megv�rta, m�g a n�st�ny elhagyja h�l�j�t, �s csak ut�na k�zel�tette meg. A p�rz�s mindk�t f�l r�sz�r�l hevesen zajlott, folyamatosan csapkodt�k egym�st, majd miut�n a h�m beakasztotta tibi�lis sarkanty�it, �s beb�jt a n�st�ny al� meg�llt a dolog. Nagyon figyeltem mi fog t�rt�nni; a h�m kb. 5 percig simogatta a n�st�ny potroh�nak als� r�sz�t, majd csak ezt k�vet�en t�rt�nt meg a p�rz�s, ami mindk�t bulbussal viszonylag gyorsan ment v�gbe. A h�m sietve hagyta el a dobozt, m�g a n�st�ny visszavonult h�l�j�ba. Febru�r 7-�n ugyanez a h�m (a nagyobb) sikeresen p�rosodott a kisebbik n�st�nnyel is. A p�rz�s itt is ugyanazon forgat�k�nyv alapj�n zajlott le. A n�st�nyek nem tettek k�s�rletet a h�m lemar�s�ra. A h�m a m�sodik p�rz�s�t k�vet� 5. napon elpusztult, m�g egyszer sem p�rzott testv�re, m�g szeptemberben is v�gan �ldeg�lt.
A p�rz�s ut�n egyik n�st�ny sem vett mag�hoz t�pl�l�kot, �s minden el�jel n�lk�l febru�r 15-�n, illetve 26-�n megt�rt�nt a kokonok lerak�sa. A keltet�s alatt a n�st�nyek folyamatosan v�delmezt�k kokonjaikat, forgatt�k �s cipelt�k a dobozon bel�l az �ltaluk megfelel�nek v�lt helyre. A keltet�s alatt kicsit megemeltem a p�ratartalmat, de nem nedves�tettem t�l. A h�m�rs�klet ez id� alatt nappal 27-29 0C, �jszaka 22-25 0C volt. A dobozok egy a terr�riumok tetej�re helyezett vir�gcser�pbe szerelt 15W-os varr�g�pizz� mellett voltak elhelyezve, mely napi 16 �r�n kereszt�l m�k�dve pr�b�lta biztos�tani a megfelel� h�m�rs�kletet.
A kokonokat a kicsik kib�j�sa el�tt nem sz�nd�koztam elvenni a n�st�nyekt�l, mert nem volt semmif�le inform�ci�m a kel�s idej�t illet�en, de gyan�tottam, hogy az �tlagosn�l r�videbb lehet.
Az els� kokonb�l m�rcius 14-�n b�jtak el� a nimf�k. A m�sik kokon kel�s�t sajnos nem l�thattam, de valamikor m�rcius 28-a �s 31-e k�z�tt b�jtak el� a kicsik a kokonb�l. Mindk�t n�st�nyt elt�vol�tattam a dobozb�l – hatalmas harcok �r�n, mert hevesen v�delmezt�k ut�daikat -, hogy a kisp�kok k�s�bbi el�b�ny�sz�sa egyszer�bb legyen. M�rcius 22-�n egy nap leforg�sa alatt vedlettek �t az els� kokonb�l kib�jt nimf�k, majd valamikor �prilis 4-e �s 7-e k�z�tt a m�sik kokonb�l kelt apr�s�gok is.
Az els� kokon sz�tdobozol�sa sor�n 119 kisp�kot raktam sz�t, �s csak egy elpusztult egyedet tal�ltam, m�g term�ketlen pete nem volt. A l�rv�k kb. 4-5 mm-es l�bterpeszt�s�ek voltak, m�g a kisp�kok l�bterpeszt�se 7-9 mm k�r�li. A m�sodik kokonb�l 56 apr�s�got siker�lt sz�tdobozolni (term�ketlen pete itt sem volt).
Az els� kokonok ut�n a n�st�nyek igen hamar remek kondiba ker�ltek, mert hatalmas �tv�ggyal fogyasztott�k a felk�n�lt eles�g�llatokat (Pettyes cs�t�ny, barna t�cs�k). Ez annyira j�l siker�lt, hogy a nagyobb termet� n�st�ny p�kom valamikor �prilis 17-e �s 21-e k�z�tt �jabb kokonnal aj�nd�kozott meg. Ebb�l a kokonb�l m�jus 19-�n b�jtak el� a nimf�k, melyek 26-�n vedlettek �t. (Sz�tdobozol�s sor�n 85 db-ot siker�lt elk�l�n�teni, term�ketlen pete itt sem volt.)
Nem kellett sok id�t H. incei kokon n�lk�l �lnem, mert m�jus 23-�n a kisebbik n�st�nyem is elk�sz�tette m�sodik kokonj�t. Ebb�l j�nius 19-e �s 23-a k�z�tt b�jtak el� az apr�s�gok, �s 25-�n vedlettek �t. (Ebb�l a kokonb�l 52 db apr�s�g sz�letett, term�ketlen pete itt sem volt.)
A nagyobb n�st�nyt a kisp�kok kikel�se ut�n alaposan megetettem, hogy ne viselje meg a k�t kokon keltet�se. Hatalmas meglepet�semre j�nius 26-a �s 30-a k�z�tt �jabb kokont rakott (A harmadikat!!!), b�r ennek a kikel�s�hez m�r nem f�ztem v�rmes rem�nyeket (Janu�r 31-�n t�rt�nt a p�rz�s + m�r kikelt k�t term�keny kokon). J�lius 24-�n azonban kirajzottak az apr�s�gok, �s 28-�n �t is vedlettek.
A n�st�nyt egy�tt hagytam a kicsikkel, �s m�snap adtam neki egy kifejlett barna t�csk�t, amit hamar lemart �s elkezdett t�pl�lkozni. A kisp�kok nemsok�ra f�rt�kben l�gtak anyjuk cs�pr�g�i k�z�tt, r�szt k�vetelve a t�cs�kb�l. Ez�rt - nehogy betermelje a kicsiket is - elt�vol�tottam a n�st�nyt, a kisp�koknak pedig m�g egy el�lt n�vend�k fekete t�csk�t is behelyeztem amit m�snap d�lut�nra nyomtalanul elt�ntettek. (A l�tsz�mukat nem tudom pontosan - kb. 70-80 db k�z�tt lehet -, mert m�g mindig egy�tt vannak. �rdemesnek tartom megeml�teni, hogy a kicsik m�rte l�tv�nyosan kisebb, mint a kor�bbi kokonokb�l sz�letett kisp�kok�.)
Az eddigi tendencia alapj�n m�r egy�ltal�n nem �rt meglepet�sk�nt, hogy a kisebbik n�st�ny H. inceim valamikor j�lius 31-e �s augusztus 4-e k�z�tt szint�n lerakta harmadik kokonj�t, melynek kikel�s�ben az el�zm�nyek alapj�n biztos voltam. A l�rv�k … m�sztak ki a kokonb�l, majd … vedlettek �t. A kisp�kok l�tsz�ma kb. 40-50 db k�z�tt lehet. (Ezen kokonb�l kelt apr�s�gok m�ret�kben nem maradnak el a k�t kor�bbi kokonb�l kelt testv�reikn�l.)
A n�st�nyek a harmadik ut�n nem produk�ltak tov�bbi kokonokat, b�r hamar igen j� kondiba ker�ltek ism�t j� �tv�gyuknak k�sz�nhet�en, de tov�bbi kokonrak�sra nem ker�lt sor.

(Mivel szerencs�sen nagy l�tsz�m� kisp�k sz�letett a kokonokb�l, ez�rt 5 p�ld�nyt, illetve a negyedik, �t�dik �s hatodik kokonb�l kikelt apr�s�gokat egy�tt, k�z�s dobozban kezdtem el nevelni, h�tha siker�l pontosabb inform�ci�kat szerezni a faj egy�tt tarthat�s�g�r�l.)

Az eddigi tapasztalatok (A kisp�kok m�r t�l vannak 1-5. vedl�s�k�n) igazolj�k a kor�bban szerzett inform�ci�kat. A kisp�kok minden probl�ma n�lk�l viselik egym�s t�rsas�g�t, sem a vedl�sekn�l sem egy�b esetben nem jelentkezett kannibalizmus. �rdekes volt megfigyelni, hogy az �t egy�tt tartott p�ld�ny felosztotta egym�s k�z�tt a ter�letet, �s k�l�n sz�ved�keket hoztak l�tre, m�g a nagy l�tsz�m� „k�z�ss�gben” a kisp�kok egy nagy k�z�s sz�ved�kben vannak. Tov�bbi tapasztalatok rem�ny�ben szeretn�m folytatni a kisp�kok egy�tt tart�s�t – legal�bbis az �t p�ld�ny eset�ben -, ha lehets�ges eg�szen ivar�r�s�kig.

Szint�n �rdekes tapasztalat, hogy az egy�tt nevelt kisp�kok sokkal dinamikusabban fejl�dnek, mint sz�tdobozolt t�rsaik. B�tran etethetj�k �ket el�lt kifejlett t�csk�kkel is, mert a kicsik azonnal r�vetik magukat �s fogyasztj�k a hatalmas t�pl�l�kot, melyet k�pesek r�vid id� alatt nyom n�lk�l elt�ntetni.