�l�hely: K�z�p Amerika  Yucat�n f�lsziget (Mexik�)
A Yucat�n-f�lsziget nagy �s lapos korongk�nt ny�lik el a Mexik�i-�b�l �s a Karib-tenger k�z�tt. A h�m�rs�klet 26-31 C fok k�z�tt ingadozik. Mexik� f�lsivatagos ter�letein is el�fordul ez a faj.

A p�k tart�sa:
A terr�rium m�rete 20x30x25 cm, amiben min. 5 cm talajr�teget biztos�tunk. Szereti a sz�raz terr�riumot, de az�rt heti egy alkalommal permetez�nk vizet a talaj 1/3-ra.. Sz�vesen ig�nybe veszi a behelyezett bujk�l�t. Kisebb kor�ban sz�vesen t�rja �ssze a talajt, hagyjuk �gy, � tudja mi a j� neki. 26-29 C fok k�z�tt j�l tarthat�, 60-70% p�ratartalommal t�rsulva.Vizesed�nyt mindig biztos�tsunk sz�m�ra, hogy ha sz�ks�ges, folyad�khi�ny�t p�tolni tudja. Ne legyen a terr�rium csontsz�raz sem. Ha vannak a lak�hely�n mind sz�raz, mind nedves ter�letek, a p�k maga v�lasztja ki a neki �ppen megfelel� ter�letet. Biztos�tsunk sz�m�ra b�v�helyet (f�l k�kusz, parafacs�…). Mikor m�g kisebb, sz�vesen �s, t�r, f�r. Ha ezt a szok�s�t megtartja, m�ly talaj eset�n lak��reget �s mag�nak. Arra �gyelj�nk, hogy a talaj szerkezete olyan legyen, ami nem omlik r�. Ezen seg�thet�nk, ha egy kicsit csalunk (mesters�ges �reg �getett agyagb�l, m�anyagb�l, m�szikl�b�l…)�l biztos�tott ennek a fajnak az ut�nteny�szt�se.  A B. smithi r�szben probl�mamentesen tarthat�. Nem igaz�n agressz�v, de lehetnek olyan p�ld�nyok, amelyek nagyon agressz�ven viselkedhetnek. El�sz�r csak a sz�reit veti be felt�telezett t�mad�j�val szemben, de ha sarokba szor�tj�k, gyorsan t�madhat.Nem agressz�v, ink�bb ijed�s, zaklat�sra irrit�l� sz�reit bomb�zza. Az esetek 5%-ban ki is csap, ekkor m�g csak sz�razmar�st szenvedhet�nk. A k�vetkez� m�r �lesben megy. (Speciel a mienk nagyon b�k�s, rendszeresen kivessz�k, de ismerni kell �s van hogy nem d�jazza az �tletet:) B�rmilyen szok�sos t�pl�l�k�llatot elfogad m�ret�nek megfelel�en. A t�pl�l�kul adott rovarokat mindig lakassuk j�l nedvd�s, vitaminokban gazdag t�pl�l�kkal a feletet�s el�tt 2-3 napig.

Ha siker�l szapor�tani, ak�r 1000 kis p�kkal gazdagodhat gy�jtem�ny�nk. 

Ezt a mad�rp�kot �s minden Brachypelma fajt a Washingtoni Egyezm�ny v�dett fajnak nyilv�n�tott. A Brachypelma fajok a CITES II. list�hoz tartoznak. *

Le�r�sa:
A p�k alapsz�ne fekete, carpaxa fekete sz�n�t vil�gosbarna sz�r keretezi, potroh�n piros, narancssz�n� hosszabb sz�r�k l�that�k, a fekete kisebb sz�r�k k�z�tt. A t�rdein, narancss�rga, piros, �s feh�r sz�nek l�that�ak.Nagyon nyugodtan viselkedik �s nagyon sz�p nagyra n�het, ragyog�, hossz�, d�s sz�rzet�. alapsz�nezete a s�t�tbarn�t�l a feket�ig terjedhet �s ehhez j�l illik a l�bak narancsos sz�nezete. A l�bak �s a potroh feh�res-sz�rk�s sz�rei nagyon sz�p �sszbenyom�st adnak.  Adult kori l�bfeszt�vols�ga 14-17 cm.

Kieg�sz�t�s:
Ezt a fajt ismerik a legt�bben, Hollywoodban is alkalmazz�k �ket filmekhez., mert szel�d fajnak tartj�k, de mint tudjuk ilyen egy vad�llatn�l nincs. Ez a faj okozza a legt�bb regisztr�lt mar�st is, mert sok tudatlan ember sz�rakozik vele gondolv�n: �gysem mar meg. Azt�n anyuci kedvence meglep�dik, amikor m�gis mar�st szenved. Na ebb�l h�rver�s lesz, j�n a h�rek, hogy a v�rszomjas mad�rp�k megmart egy szeg�ny kisfi�t. A m�dia felf�ja, mert semmit nem tudnak a mad�rp�kokr�l. Ennek nincs j� v�ge, soha.

*Ez azt jelenti, hogy ezekkel az �llatokkal csak CITES igazol�ssal lehet kereskedni. Ez az igazol�s tartalmazza az �llat eredet�t. A v�s�rl�sn�l ezt az igazol�st meg kell kapnunk s ha esetleg eladjuk, az igazol�st �t kell adni az �j tulajdonosnak.