A mad�rp�k ivar�nak meghat�roz�sa legegyszer�bb a kifejlett h�m p�kok eset�ben, amikor az �llat testar�nyaib�l, a tapogat�l�bakon megtal�lhat� ivarh�lyag (bulbus) illetve az egyes fajok I. p�r j�r�l�b�n megfigyelhet� "p�rz�si sarkanty�"  alapj�n azonos�thatjuk az �llat ivar�t (!egyes fajok h�m egyedein nem tal�lhat�ak p�rz�sarkanty�k).         

              Rajzok:  www.iibce.edu.uy /tarantulas/ ingles

A p�rz�sarkanty� szerepe az, hogy a p�rz� testtart�sban stabiliz�lja a n�st�ny p�kot �s a h�mre esetlegesen vesz�lyt jelent� cs�p�karmait.

Ivarok elk�l�n�t�se az �llat levedlett k�ltakar�j�b�l

Vedl�sb�l t�rt�n�  ivarmeghat�roz�shoz sz�ks�ges eszk�z�k:

-Mikroszk�p: k�pen az �n �z�nv�z el�tti darabom l�that�, de a c�lra t�k�letesen megfelel

-Nagy�t�: Nagyobb vedl�sek vizsg�lat�t el lehet v�gezni egy er�sebb nagy�t�val  is

-Csipeszek: A levedlett k�ltakar�n v�gzett finom m�veletekhez. Els�sorban az egyenes anat�miai csipeszek r�videbb v�ltozatai j�hetnek sz�ba, abb�l is a legmegfelel�bbek az �n: sz�lkacsipeszek, de jobbh�jj�n megteszi egy szem�ld�kcsipesz is.

-Pipetta: mellyel a t�rgylemezre folyad�kot juttatunk

Vedl�s el�k�sz�t�se a meghat�roz�sra: Az ut�test levedlett k�ltakar�j�nak hasi r�sz�t �vatosan, a k�pen l�that� nyilak ir�ny�ban sz�th�zzuk �s a lehet�s�gekhez k�pest kisim�tjuk �gy, hogy az els� p�r levelest�d� k�z�tti ter�let j�l vizsg�lhat� legyen.

Ezut�n t�rgylemezre ragasztjuk, de fix�lhatjuk folyad�k seg�ts�g�vel is k�t t�rgylemez k�z�tt. Sz�nez�sre �ltal�ban nincs sz�ks�g. Az el�testet a l�bakkal a vizsg�lat k�nnyebb� t�tele kedv��rt c�lszer� elt�vol�tani.

A vedl�s alapj�n legkor�bban a 4. vedl�sb�l lehet meg�llap�tani az �llat ivar�t. Legoptim�lisabb az 5.-6. vedl�s az ivarok elk�l�n�t�s�re. N�vend�k n�st�ny mad�rp�kn�l a levedlett k�ltakar� "bels�" oldal�n a fajra jellemz� alak� spermatart�t (spermathecae) keress�k mikroszk�p,  nagyobb mad�rp�k vedl�se eset�n nagy�t� seg�ts�g�vel. Amennyiben nem tal�ljuk, akkor az �ltalunk vizsg�lt egyed h�m.

A jobboldali k�pen j�l megfigyelhet� a ny�llal jelzett egykamr�s spermatart� (Brachypelma boehmei subadult n�st�ny).

Spermatart�k: -egykamr�s ( A:Brachypelma emilia, D:Theraphosa blondi)

                          -osztott (B:Cyclosternum schmardae, C:Grammostola mollicoma)

                                                                  �bra: Perez-Miles et al. 1996 Mygalomorph 1. 33-68p

Brachypelma boehmei 5.vedl�ses h�m (balra) �s 6. vedl�ses n�st�ny egykamr�s sprermatart�j�nak mikroszk�pos felv�tele (jobbra).

6. vedl�ses Lasiodorides polycuspulatus n�st�ny osztott spermatart�j�nak mikroszk�pos felv�tele.

3.vedl�ses Xenesthis intermedia n�st�ny osztott spermatart�j�nak mikroszk�pos felv�tele.

6. vedl�ses Grammostola actaeon osztott spermatart�j�nak mikroszk�pos felv�tele. 

! A pontos ivari elk�l�n�t�s �rdek�ben a vizsg�latot k�vet� vedl�sn�l �rdemes egy fel�lvizsg�latot v�gezni, hogy ellen�rizz�k meghat�roz�sunk helyess�g�t.

 Ivarok elk�l�n�t�se a mad�rp�k ut�test�nek hasi oldal�n t�rt�n� k�ls� vizsg�lattal

A legnagyobb gyakorlatot a nagyobb n�vend�k mad�rp�kok k�ls� szemrev�telez�ssel t�rt�n� ivari elk�l�n�t�se k�v�nja meg. Ez esetben a hasi bar�zda ter�let�t vizsg�ljuk, melyet alaposan megszeml�lve elk�l�n�thet� a h�m �llatokn�l az ivari mirigyek kivezet� ny�l�sa, n�st�nyek eset�ben az ivarny�l�s �s a petelemez (epigynum).

Ezen a k�t exuviumon j�l l�tszanak az ivarok k�z�tti elt�r�sek. M�g a h�m �llatn�l az ivari mirigyek kivezet� ny�l�sa feletti ter�let hegyessz�g� h�romsz�gre eml�keztet, addig a n�st�nyn�l ez sz�les trap�zforma. A k�t t�d� k�z�tti t�vols�g elt�r�se is j�l kivehet� a k�pen, ugyan�gy, ahogy a n�st�ny �llat ivarny�l�sa is.

A fent  ismertetettek gyakorlati alkalmaz�sa.

   J� gyakorl�st �s eredm�nyes meghat�roz�st!