Testfel�p�t�s:

Mint az �zeltl�b�ak t�bbs�g�n�l, a p�kok v�z�t is a k�ls� kitinv�z alkotja. Ezen tal�lhat�k a kitinsz�r�k, amelyeknek k�l�nb�z� t�pusai vannak. A legfontosabbak az �rz�kel�s�rt felel�s sz�r�k, az �llat ugyanis - mivel szinte vak - ezek seg�ts�g�vel t�j�koz�dik. A mad�rp�knak 4 p�r j�r�l�ba van, amelyek v�g�n (pontosabban utols� 2 �z�n) scopula sz�r�k (ecsetsz�r�k) �s l�bkarmok tal�lhat�k. Ezekkel szinte b�rmilyen fel�leten k�pes megkapaszkodni.

Az �llat j�r�l�bai (amelyek 7 �zb�l �llnak) �s cs�pr�g�i az el�testen tal�lhat�k. Az ut�testen csup�n a t�d�k (2 p�r trachea t�d�), ivarszervek �s fon�szem�lcs�k foglalnak helyet. Az �llat test�t kitinv�z bor�tja, amely nem k�pes t�gulni/n�vekedni, ez�rt a tov�bbi fejl�d�shez vedl�sre van sz�ks�ge. A vedl�s sor�n az �llat k�pes regener�lni elvesztett �s az el�z� vedl�s sor�n hib�san kialakult v�gtagjait. Ehhez a p�knak sz�ks�ge van egy bizonyos exuvi�lis folyad�kra, amit v�zb�l k�pes el��ll�tani. A vedl�st a p�k fejjel lefel�, oldalra d�lve �s �llva is v�gezheti, �gyhogy amikor ilyet l�tunk, ne piszk�ljuk, mert a megzavar�s�nak komoly k�vetkezm�nyei lehetnek.

Az adult (szaporod�k�pes) h�m nagy �talakul�son megy kereszt�l, t�bbet nem vedlik, �s hamarosan elpusztul. A v�ltoz�s lehet a testalkat, esetleg a mint�zat v�ltoz�sa; a tapogat�k �talakul�sa (bulbus/embolus - ezzel helyezi be a sperm�t a n�st�ny ivarszerv�be), illetve egyes fajok mells� l�bainak v�ltoz�sa (a tibia �zein l�trej�nnek sarkanty�k).

Rendszertan:

- T�rzs: �zeltl�b�ak (Arthropoda)
- Alt�rzs: Cs�pr�g�sok (Chelicerata)
- Oszt�ly: P�kszab�s�ak (Arachnida)
- Rend: P�kok (Araneida)
- Alrend: N�gyt�d�s p�kok (Mygomolorphae)
- Csal�d: Mad�rp�kok (Theraphosidae)
- Alcsal�d: 9-13 alcsal�d l�tezik (pl.:Theraphosinae)
- Genus: pl. Brachypelma  (jelenleg 112 genust ismer�nk)
- Faj: pl. smithi  (majd k�zel 900 le�rt faj)

Terr�riumi tart�s, �letfolyamatok

A mad�rp�kokat h�rom alapvet� kateg�ri�ba sorolhatjuk: talajlak�k, f�n �l�k �s �reglak�k. Ez a terr�rium param�tereinek kialak�t�s�n�l l�nyeges. A talajlak�kn�l igyekezz�nk nagyobb alapter�let� terr�riumot/dobozt alkalmazni, m�g f�n �l�kn�l ink�bb magasat, az �reglak� �llatokn�l pedig a legalkalmasabb, ha min�l magasabb ed�nyt szerz�nk, �s szinte telet�ltj�k f�lddel. A terr�riumok/dobozok mindig j�l szell�zzenek, erre bizonyos fajok k�l�n�sen �rz�kenyek. Egyes p�koknak �rdemes bujk�l�t is behelyezni. 

P�ratartalom �s h�m�rs�klet

A p�ratartalom �s a h�m�rs�klet az adott faj ig�nyeit�l (az �l�hely�n jelenl�v� h�m�rs�kleti t�nyez�kt�l) f�gg. Vannak olyan fajok, amelyek szinte sz�razat ig�nyelnek, m�g vannak olyanok, melyek csak a 100%-os p�ratartalmat viselik el.H�m�rs�kleti ig�nyeikben is hatalmas k�l�nbs�gek lehetnek egyes fajok k�z�tt, teh�t miel�tt vesz�nk egy �llatot, j�rjunk ut�na, hogy mit szeret.

A p�kok etet�se ritk�n okoz neh�zs�get, egyes fajok szinte b�rmit elfogadnak, de az�rt vannak olyanok is, amelyek v�logat�sak. Ha az �llat nem eszik, pr�b�lgatni kell k�l�nb�z� eles�g�llatokkal, majd csak megeszi valamelyiket. A p�kot nem tudjuk t�letetni, ett�l nem kell tartani (a t�pl�l�kfelv�telt egy�bk�nt er�sen befoly�solja az �llat vedl�se is).

A p�koknak nagyon lass� az anyagcser�j�k, ez�rt sok�ig kib�rj�k t�pl�l�k n�lk�l (illetve ez�rt is van az, hogy ha az �llat "j�llakott", akkor k�vetkez� vedl�sig nem eszik, �s csak ut�na fog l�tv�nyosan cs�kkenni a potroh m�rete). Egy�bk�nt k�zvetlen�l vedl�s el�tt �s ut�n csak nagyon ritk�n fogadnak el �lelmet. Nagyobb �llatokn�l s�r�n el�fordul az is, hogy �tmeneti nyugalmi �llapotba ker�lnek, ilyenkor nem fogadnak el t�pl�l�kot, de hosszabb id� eltelt�vel �rdemes �jra valamivel megk�n�lni �ket.

A p�koknak is sz�ks�g�k van folyad�kra, nem csak a vedl�shez, hanem az izmaik m�k�d�s�hez is. Ez�rt mindig legyen a k�zel�kben friss v�z!