�l�hely: Costa Rica-t�l Brazili�ig
Az Avicularia g�nusz (Avicularia Lamarck, 1818) m�g a mad�rp�kok k�z�tt is igazi k�l�ncnek sz�m�t. Mind morfol�giailag, mind viselked�sre. Term�szetes �l�hely�k a lombkoron�ban van. Itt szerzik t�pl�l�kukat, itt sz�nek maguknak f�szket �s itt is szaporodnak. T�pl�l�kukat f�k�nt rep�l� rovarok teszik ki, ez j�r�szt lepk�kb�l �s k�tsz�rny�akb�l (legyek, sz�nyogok) �ll. De nem ritk�n zs�km�nyolnak kistest� madarakat, mint a h�res metszeten egy 'Avi avi' kolibrit fogyaszt. Innen sz�rmazik az eg�sz csoport neve: Mad�rp�k, Vogelspinnen, Birdspider

A p�k tart�sa:
Az Avicularia avicularia �ltal�ban k�nnyen beszerezhet� faj. Tart�sa nem jelent komoly gondot, de az�rt nem tartozik az ig�nytelen fajok k�z� sem. J�l ben�v�nyes�tett toronyterr�riumban �rzi otthonosan mag�t. 30x30x40cm-es helyen tartom az Avijaimat. Mivel a lombkoron�ban �l, sz�ks�ge van f�gg�leges v�zszintes �gakra is. �n a talajt (t�zeg, moha, vir�gf�ld) vastag mohap�rn�kkal bor�tom be. Bonyolult, el�gaz� sz�l�t�k�t teszek be, melyet lapos k�re helyezek, hogy ne �rintkezzen �lland�an a nyirkos talajjal. A f�t �gy �ll�tom be, hogy a v�ge el�rje az egyik fels� sarkot, mert �gy szinte biztos, hogy ide k�sz�ti majd a f�szk�t. Ha nincs bent ilyesmi terept�rgy, �ltal�ban akkor is valamelyik fels� sarokba fog p�kunk f�szkelni.
A fa mell� szoktam n�v�nyt �ltetni. Egy konytvir�gf�l�t (a f�nyk�pen ez l�that�) valamilyen Philodendron faj, a k�nnyp�lm�nak (Monstera) rokona amit szinte mindenki ismer (nagy, lukacsos level�, gy�gyszert�rak jellegzetes n�v�nye :). Ez a n�v�ny is rendelkezik azzal a k�pess�ggel, hogy ha elegend� vize van akkor a levelek v�g�n vizcseppek jelennek meg (hogy ez mi�rt j�, k�s�bb). Magas p�ratartalom mellett l�gz�gy�kereket n�veszt, melyeket ha v�zbe l�gatunk, �talakulnak felsz�v�gy�k�rr�. Ezzel sok boml�sterm�ket kivonhat az itat�b�l.
Itatni ezt a p�kot sem szokv�nyos megold�s, mert t�lb�l gyakran nem is tud, ha a f�gg�leges fa t�v�hez �ll�tunk egy poharat, akkor abb�l fejjel lefel� tal�n fog inni. De az a j� megold�s, ha a terept�rgyakat, jobb esetben a n�v�nyt vagy a f�szk�t 2-3 naponta bepermetezz�k friss v�zzel. Mivel ez a faj es�erd�kben �l, ahol szinte minden nap esik az es�, ez�rt ezzel es�t szimul�lunk. A cseppekb�l m�r tud inni, mert a term�szetben is ezt teszi. Az el�bbiekben emlitett n�v�ny az�rt nagyon j� v�laszt�s, mert a levelek v�g�n megjelen� v�zcseppekb�l az Aviculari�k el�szeretettel isznak.
A tart�si k�r�lm�nyekn�l nagyon fontos megeml�teni a p�ratartalmat. 70-80 %-os megfelel� neki, de vigy�zzunk, mert �gy is j�l szell�z� terr�riumot szereti, ne felejts�k el, hogy lombkoron�ban �l, olykor 40-60 m magass�gban. Ha a terr�rium fal�n kondenzv�z jelenik meg (ott 100 %-os a p�ratartalom, mert a leveg� 100%-ig tellitett v�zg�zre n�zve), akkor szell�ztess�k ki a hely�t, mert az ilyen f�lledt k�r�lm�nyeket csak ideig �r�ig viseli el. Nappal j�,ha 28�C k�r�l van, viszont �jszaka les�llyedhet 22 k�r�lire is a h�m�rs�klet.

Le�r�sa:
A picik egyvedl�sesen 1,5-2 cm-esek, j�l esznek �s kezdetben igen gyorsan n�nek. Etet�sn�l vigy�zzunk, hogy max. akkora t�pl�l�kot adjunk nekik, mint p�kunk ut�teste, ink�bb t�bbsz�r adjunk keveset. A zs�km�nyt sokkal, fele id� alatt elfogyasztja, mint a talajlak�k �ltal�ban. K�s�bb, mikor m�r kezd kialakulni a v�gleges sz�nezet�k, t�pl�lkoz�suk rapsz�dikuss� v�lik, vedl�sek ut�n p�r h�ttel hatalmasakat zab�lnak, ilyenkor hetekig el�l vannak, k�s�bb ak�r h�napokra visszavonulnak f�szk�kbe. Az�rt vigy�zzunk ezzel, mert el�fordul, hogy �jszaka az�rt kij�r vad�szni. Ilyenkor l�mpaolt�s el�tt �rdemes beetetni. Arra t�rekszem, hogy olyan rovarokat adjak nekik, amihez hasonl�kat term�szetes �l�hely�k�n is zs�km�nyolnak, ny�ron gyakran fogok nekik l�sz�nyogot. A legyekre is el�szeretettel vad�sznak. De a l�nyeg, hogy olyan t�pl�l�k�llatokat adjunk, amik felm�sznak a f�szek k�rny�k�re pl.: s�sk�k, b�tyk�s cs�t�ny, s ha j�l van berendezve, a t�csk�k is felmennek. Vedl�sek el�tt hetekre elvonulnak f�szk�kbe, ilyenkor �ltal�ban fel is �j�tj�k. Rendk�v�l szel�dek, viszont nagyon gyorsak �s nagyokat k�pes sz�kkenni, �gyhogy ha nyitva van az ajtajuk, f�l szemmel mindig �gyelj�nk r�juk, mert k�pes kiugrani. P�roztat�s idej�n szok�s t�bb h�tig is a p�rokat egy�tt tartani.