A mad�rp�kok, mint terr�riumi �llatok, egyre nagyobb szerepet kapnak a hobby �llatok k�r�ben. Egy �tlagos terrarista tulajdonk�ppen sohasem gondol arra, hogy mad�rp�kot tartson az otthon�ban, mert sz�les k�rben elterjedtek a m�di�kban, filmprodukci�kban a mad�rp�kokkal kapcsolatos horror jelenetek. Ezek a filmek �ri�si m�ret�, hal�los cs�p�s� p�kokr�l sz�lnak, amelyek minden �l�l�nyt fenyegetnek �s meg�lnek a f�ld�n, melyek az �tjukban �llnak. Ezek a jelentek nagym�rt�kben befoly�solj�k az embereket. Ez�rt a mad�rp�kok nevel�se, tart�sa mindig probl�m�t okoz a lak�t�rsakkal szemben.

Az tot�lis t�vhit, hogy minden nagyobb p�kot vesz�lyes �s agressz�v �llatnak tartanak, mivel a legt�bb mad�rp�k nagyon b�k�s �s csendes lak�t�rs. Szeml�lj�k meg a mad�rp�kokat m�s szemmel! N�zz�k meg, hogy egy-k�t faj milyen csod�latosan sz�p sz�nezettel k�pr�ztatja el tulajdonosait, vizu�lisan mennyivel vonz�bban m�s hobby �llatokn�l. Ezek a sz�r�s �llatok egyre k�zkedveltebbek, mert nem csak sz�pek, hanem k�nnyen kezelhet�k �s tarthat�k.

A f�ld�n k�r�lbel�l 39.882 p�kfaj �l, ebb�l t�bb mint 903 faj a mad�rp�k. Ez a k�nyv term�szetesen csak egy r�sz�t mutatja be ennek a 903 mad�rp�k fajnak. A mad�rp�kok tart�sa - amelyeket a sz�rmaz�si hely�kr�l import�lnak - m�g nem jelenti minden esetben azt, hogy teljesen kipuszt�tj�k az ottani �llom�nyt. A terrarist�k k�zrem�k�d�s�nek k�sz�nhet�en t�bb mad�rp�kfaj menek�lt meg a teljes kipusztul�st�l. A biot�pok elpuszt�t�sa oda vezet, hogy a sz�rmaz�si hely�k�n �l� mad�rp�koknak cs�kken az �lettere, mely hat�ssal van e fajok l�tsz�m�ra is.

A terrarist�k �ltal teny�sztett mad�rp�kok nagys�grendje miatt cs�kken a vadon befogott p�ld�nyok sz�ma. Egyre t�bb faj ut�nteny�sztett p�ld�nyaival tal�lkozhatunk a kereskedelemben. Ha v�s�rl�skor fiatal p�kot r�szes�t�nk el�nyben egy kifejl�d�tt, kisz�nesedett, attrakt�v p�ld�nnyal szemben, akkor az olcs�bb �r mellett a kis p�kok kifejl�d�s�nek megfigyel�se is k�rp�tol minket a v�rakoz�si id��rt.

Az�rt j� v�s�rl�skor el�nyben r�szes�teni a fiatal ut�nteny�sztett p�ld�nyokat, mert ez a p�k tart�s�n�l nek�nk is tanuls�gos.

Miel�bb mad�rp�k v�s�rl�sa mellett d�nt�nk, j�l fontoljuk meg a k�rd�st, mert a p�kok t�bb �ven kereszt�l ig�nylik a megfelel� gondoskod�st. A mad�rp�k eg�sz �let�ben gondoskodnunk kell a megfelel� terr�riumi k�r�lm�nyekr�l.

Noha egy mad�rp�k term�szetesen nem olyan ig�nye, mint egy kutya vagy egy macska, m�gis �lete v�g�it csak t�l�nk f�gg. Eles�get, vizet, rendszeres �pol�st kell biztos�tani neki. A p�k fogs�gban teljesen ki van szolg�ltatva nek�nk, �s ezt gondosan fontoljuk meg.

darts

Egzotikuss�ga ellen�re k�nny� mad�rp�kot tartani. Nem mindenkinek ide�lis j�sz�g, hiszen nem lehet d�g�ny�zni, simogatni, nem dorombol �s nem hozza vissza a labd�t sem. Nyugodtan gubbaszt a f�szk�ben, �s unalm�ban n�ha h�l�t sz�. Sokf�le form�j�, sz�n� �s m�ret� mad�rp�k van, �s a tart�suk sor�n m�g n�mi egy�nis�get is felfedezhet�nk benn�k.

Miel�tt mad�rp�kot v�s�roln�nk, �rdemes megsz�vleln�nk n�h�ny j� tan�csot.

• A "mindent a szemnek, semmit a k�znek" elv �rv�nyes�lj�n: ha nem emelj�k fel a p�kot, akkor nem is ejthetj�k le, �gy nem l�ghat meg, de nem is haraphat bel�nk.
• A p�kok 6-10, de esetleg 20 �vig is el�lnek, �gy nagy felel�ss�g a tart�suk. A h�mek sokkal r�videbb �let�ek, mint a n�st�nyek.
• Z�rt lakhelyen tartsuk a p�kot, mert nagyon f�rge �s k�nnyed�n megl�p. Gyerekek csak fel�gyelettel tarts�k. Megunt p�kot szabadon engedni nem szabad.
• M�sok ijesztget�se a p�kkal nem po�n, hanyagoljuk.

Tarantella, tarantula vagy mad�rp�k? A k�znyelv a nagyobb m�ret� p�kokat illeti ezekkel a nevekkel, f�ggetlen�l a p�k val�di faj�t�l. A tarantula nevet el�sz�r a d�l-olaszorsz�gi Taranto v�ros�nak k�rny�k�n �l� farkasp�kokra haszn�lt�k. A kedves mad�rp�k elnevez�s pedig abb�l a t�vhitb�l ered, hogy az �ri�sp�kok madarakkal t�pl�lkoznak. Annyi val�s�galapja az�rt van a n�vnek, hogy ezek a p�kok mindent elfogyasztanak, amit el tudnak kapni: rovarokat, b�k�t, denev�rt, kisebb gy�kokat �s k�gy�kat, s ak�r egy mad�rfi�k�t is.

�llatkeresked�sben juthatunk mad�rp�khoz. Ha a kiv�lasztott p�k l�bait a hasa al� h�zza, �s lassan vagy egy�ltal�n nem mozog, akkor val�sz�n�leg d�gl�tt, ne vegy�k meg. Fontos, hogy az elad�t�l megtudjuk a p�k tudom�nyos nev�t, hogy ut�na tudjunk n�zni k�s�bb az �llat pontos ig�nyeinek. �ltal�nos szab�ly, hogy min�l nagyobb, ann�l dr�g�bb a p�k, m�g akkor is, ha m�r nem fiatal. A legkisebb mad�rp�k 3 cm l�bterpeszt�s�, a legnagyobb ak�r 30 cm-re is ki tud ny�jt�zni.

Eredeti �l�hely�n a mad�rp�k vagy v�ndorl�, vagy helyhez k�t�tt �letet �l. A terr�riumban (viv�riumban) mindenk�ppen helyhez k�t�tt sorsa lesz, �gy megfelel� b�v�helyet kell l�trehozni sz�m�ra. A n�gy legfontosabb dolog, amire �gyeln�nk kell: a biztons�gosan z�rhat� �s kell�en nagy t�rol�ed�ny, a megfelel� �trend, az �lland� v�zforr�s, valamint a p�k eredeti �l�helyi kl�m�j�nak ismerete (mennyi f�nyt, meleget, p�r�t k�v�n).

A t�rol�ed�ny lehet terr�rium, m�anyagdoboz, vagy ak�r bef�ttes�veg is. Az ed�ny m�rete att�l f�gg, hogy talajlak� vagy f�n lak� p�kot tartunk benne. A talajlak� p�kok robusztusabbak �s ha magasr�l esnek le, �sszet�rhetik magukat. Ink�bb lapos ed�nyben �rzik j�l magukat, amelynek alj�n vastagabb talajr�teg van (vulk�nszer� lyukat �snak bele, abban alszanak). A f�n lak� p�kok ritk�bbak, agressz�vebbek, ny�jtott alak�ak �s hossz�, vastag l�buk van. Magas terr�riumban �rzik j�l magukat, amelyben van k�rges fa�g, amelyre fel�p�tik harang alak� h�l�jukat. A legt�bb p�k kiv�l�an m�szik a s�k�vegen, teh�t fontos a j�l z�r�d� fed�. Egy viv�riumban csak egy p�k helyezhet� el, mert a ter�leti vit�k elm�rgesed�sekor a nagyobb megeszi a kisebbiket.A terr�rium alj�ra r�tegezz�nk k�t centi nedves t�zeget, majd erre ter�ts�nk egyszer� vir�gf�ldet.

A mad�rp�k ragadoz�, �s mindent megeszik, amit el tud fogni �s meg tud �lni. A t�csk�k, a legt�bb bog�r, s�sk�k, giliszt�k, molylepk�k �s m�s f�rgek mind kiv�l�ak �lelmez�si c�lokra. Ne adjunk neki olyasmit, amelynek m�rete a p�k potroh�n�l nagyobb, mert azt nem t�madja meg.

Ha t�bb t�csk�t vesz�nk egyszerre, �rdemes �ket almaszelettel, ubork�val, sajttal �s persze iv�v�zzel t�pl�lni, miel�tt a p�knak adn�nk �ket. A t�cs�k egy�bk�nt nagyon gyorsan n�, �gy el�fordulhat, hogy k�vetkez� h�ten m�r nagy lesz a p�knak.

Egyszerre csak annyi zs�km�nyt adjunk a mad�rp�knak, amennyit r�gvest elfogyaszt, hiszen a randal�roz� marad�kok �lve zavarj�k a p�kot szieszt�z�s k�zben, holtan viszont megromlanak.

Hetente egyszer-k�tszer el�g etetni a p�kot, gyakrabban csak akkor, ha l�that�an nagyon �hes. Furcsa �tkez�si szok�saik vannak, �gyhogy el�fordul, hogy 3-4 h�tig nem esznek semmit, majd hirtelen zab�lni kezdenek. Ha sok az ennival�, akkor beh�l�zz�k �s elteszik k�s�bbre. Vedl�s el�tt sem esznek sokat.A nedvess�get a zs�km�ny�llatok test�b�l nyerik, de el�fordul, hogy megszomjaznak, �gy mindig legyen friss viz�k. Egy m�anyag kupak, benne egy darabka szivaccsal kiv�l�an megfelel.

Fontos, hogy a mad�rp�k helye szell�zz�n, de elegend�, ha r�csos tet�t alkalmazunk, vagy f�runk a tart�ra n�h�ny apr� lyukat. A legt�bb p�kfaj 60-80%-os p�ratartalmat k�v�n, �s ennek hi�ny�ban k�nnyen kisz�rad. A t�li f�t�s �s a ny�ri kl�maberendez�s vesz�lyes lehet sz�mukra, ez�rt ha �gy �rezz�k, sz�raz a k�rnyezet, akkor spriccelj�nk vizet a terr�rium belsej�be.

A mad�rp�knak fontos a b�v�hely: ha kialak�tunk neki egy kis od�t, akkor azt mesterien felfejleszti a k�rnyezet�ben tal�lhat� t�zegdarabk�kkal �s saj�t h�l�j�val. A h�l�juk egy�bk�nt t�bbnyire csak k�t�anyag, amelybe k�l�nf�le anyagokat sz�nek, vagy csak l�gatj�k az eg�szet egy fa�gr�l.

A p�koknak nincs saj�t testh�m�rs�klet�k, ez�rt fontos, hogy mindig kellemes melegben, szobah�m�rs�kleten tartsuk �ket. Ha nem lenne meg a sz�mukra optim�lis 23-29 �C, akkor rakjunk be egy gyenge, 10 W-os izz�t hozz�juk, amelynek f�ny�ben s�tk�rezhetnek, vagy alkalmazzunk meleg�t� t�lc�t.  A k�zvetlen napf�nyt nem szeretik a p�kok. �jjel legyen kb. 10 �C-kal h�v�sebb, mint nappal.

Ha a p�k a h�t�n fekszik �s r�g�ta nem eszik, akkor sem halott, ne �rj�nk hozz�, mert mindig a has�ra szor�tott l�bakkal, f�loldalasan fekve pusztul el.

A p�k csak akkor n� nagyobbra, ha levedli a kin�tt kitinp�nc�lj�t. A k�zelg� vedl�st a bes�t�ted� b�rsz�n jelzi. �ltal�ban egy-k�t �r�t vesz ig�nybe. Ha sokat bajl�dik a p�k, akkor kisz�radt a b�re, �s j�t tesz neki a nagyon enyhe, 5%-os glicerines oldat, finoman a h�t�ra permetezve. Ha egy napig tart a vedl�s, akkor egy csipesszel �vatosan seg�ten�nk kell a p�knak, hogy kib�jhasson a r�gi ruh�j�b�l. Vedl�s ut�n a p�k nagyon s�r�l�keny, �gyhogy ilyenkor nem szabad hozz��rni, etetni (a t�cs�k is elb�nik vele), ijesztgetni. N�ha leszakad a l�ba vedl�skor, de �ltal�ban a k�vetkez� alkalommal �jb�l kin�.

Baliquez